Egy új tanulmányban a Texas A&M Egyetem kutatói megállapították, hogy az állatok hosszabb ideig tartó, önzáró fejrögzítő karámokban való tartása káros hatással van a tejelő tehenek teljesítményére. A rögzítési idő az az idő, amelyet egy állat naponta egy fejrögzítő karámba zárva tölt. Ez a karám a tejtermelő gazdaságokban általában a takarmányozóhelyeken található.
A tejelő szarvasmarhákat rendszeresen bezárják vemhességdiagnosztika, mesterséges termékenyítés, állatorvosi kezelések és vizsgálatok, vakcinázások, hőérzékelés és takarmányozás céljából.
A fejrögzítés mint korlátozási módszer azonban negatív hatással van az egyes állatok jólétére és az állományon belüli termelési teljesítményre. Különösen akkor, ha a rendszert a szokásos gazdálkodási rutinon túl használják ki.
A tanulmányok azt mutatják, hogy ha ezt a gazdálkodási gyakorlatot nem megfelelően hajtják végre, és a teheneket hosszabb ideig (napi 4 óránál hosszabb ideig) lekötözik, az állatok különböző mértékű stressznek vannak kitéve. Ez pedig veszélyeztetheti a termelésüket, egészségüket és jólétüket.
Ebben a tanulmányban a kutatók a tejelő szarvasmarhák esetében vizsgálták a hosszan tartó vagy meghosszabbított elzárási idő különböző hatásait.
A tejtermelésre gyakorolt hatások
A különböző tanulmányokból származó megfigyelések szerint a tehenek tejtermelésének csökkenése gyakori, ha a bezárási idő meghaladja a 4 órát. A Cambridge-i Egyetem tudósai kutatásukban megállapították, hogy a patanyírás során, amikor a teheneket több mint 4 órán keresztül megfosztják az etetéstől és a fekvéstől, a tejtermelés 3 napon keresztül napi 2 literrel csökken.
A hosszabb ideig tartó zárva tartás stresszel jár. Tanulmányok szerint a tejelő tehénben az emlő homeosztázisa megváltozik a stressz hatására. Feltételezhető, hogy a hosszan tartó zárva tartásból eredő stressz az emlőmirigy alveolusainak nem optimális teljesítményéhez vezethet,. Ez csökkent tejhozamot, a tőgygyulladás gyakotibb előfordulását és alacsonyabb tejminőséget eredményezhet.
Egy hasonló vizsgálat, amely a fekvés vagy állás hatását vizsgálta a tejelő tehenek emlő-véráramlására, arra a következtetésre jutott, hogy a fekvés 24%-kal nagyobb véráramlást indukált az emlőmirigyekbe a gravitáció miatti szív- és érrendszeri homoeosztázis miatt. Ezért a hosszan tartó zárva tartás miatti csökkent fekvési idő egy másik magyarázat lehet a tejelő szarvasmarhák napi tejhozamának csökkenésére.
A tehenek jóléte
A közelmúltban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a napi 4 óránál hosszabb ideig tartó fejrögzítés a tejelő szarvasmarhák fokozott agressziójával jár együtt. Úgy találták, hogy ez az agresszív viselkedés a lefogási időszak alatti frusztrációnak vagy kényelmetlenségnek tulajdonítható. Egy nemrégiben végzett vizsgálat szerint a tejelő tehenek agresszív viselkedése alacsonyabb reprodukciós teljesítménnyel, többek között az üszők alacsonyabb fogamzási arányával hozható összefüggésbe az első elléskor.
A szokásos állománykezelés a tehenek fekvéssel, önápolással, kérődzéssel és evéssel töltött idejének növekedését eredményezte a meghosszabbított bezártsági időszakban tartott tehenekhez képest. A hosszabb (>4 órás) zárva tartás miatt megváltozott időbeosztás befolyásolja a tehenek általános napi viselkedését. Egy másik vizsgálatban a szerzők megállapították, hogy a 2 órán át fekvéstől megfosztott tehenek a következő 24 órára elveszítették az etetési idejüket, míg a 4 órán át fekvéstől megfosztott teheneknek 41 órára volt szükségük a takarmányozási idő helyreállításához.
Sántaság és hőstressz
A sántaság világszerte kritikus probléma a tejtermelő gazdaságokban, és a tanulmányok azt mutatják, hogy a hosszabb elzárási idő súlyosbíthatja a helyzetet. Bár nem állnak rendelkezésre olyan tanulmányok, amelyek értékelnék a zárva tartási idő és a sántaság közötti közvetlen kapcsolatot, néhány kutatási munka utal a hatás lehetőségére.
A Journal of Dairy Science című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók megfigyelték, hogy a szűk takarmánysávoknak és az akadályozott kifutóhelynek kitett tehenek, amelyek a tehenek fokozott állását eredményezik, hajlamosabbak voltak a sántaságra.
Egy másik hasonló tanulmány megállapította, hogy a hosszabb elzárási idő hozzájárul a rendszeres napi időbeosztástól való eltéréshez, ami a fekvési idő és a fekvési szakaszok változékonyságára utal, hajlamosítva a teheneket a sántaságra. A kutatók azonban további vizsgálatokat javasolnak a meghosszabbított tartási idő és a sántaság közötti lehetséges közvetlen kapcsolat feltárására.
Másfelől a vizsgálatok szerint a hosszabb (>4 órás) zárva tartási idő melegebb hőmérsékleten károsabb, mint enyhe hőmérsékleten, a visszatartási stressz és a hőstressz additív hatása miatt, ami arra utal, hogy a szélsőségesen meleg környezetben a zárva tartási idő minimalizálása még fontosabb az említett stresszorok együttes hatásaiból eredő káros hatások csökkentése érdekében.
Tehenek az átmeneti időszakban
Az átmeneti időszakban a tehenek számára a hosszabb elzárási idő kritikusabb. Az ellés miatti stressz miatt a tehenek megváltoztatják viselkedésüket az átmeneti időszakban, amelyet az ellés előtti 3 hét és az ellés utáni 3 hét közötti időszakként határoznak meg. Az átmeneti időszak kritikus pont a tejelő tehenek életében a betegségekre való fogékonyság, valamint a táplálkozási, élettani és szociális változások miatt, amelyeket az állat az ellés idején tapasztal.
Az átmeneti időszakban lévő tejelő tehenek azonban hajlamosabbak a hosszabb fejési időre, mivel az állatot szorosan figyelemmel kell kísérni az ellés utáni értékelések és az egészségügyi rendellenességek kezelése céljából. Ezért az átmeneti tehenekre nehezedő stresszhatásokat korlátozni kell, és a zárlatkezelési rutinokat szorosan figyelemmel kell kísérni az átmeneti időszakban élő tehenek időháztartásának és a tehenek komfortérzetének megváltoztatására gyakorolt hatások szempontjából.
Mi a megfelelő fejzárási idő?
A fejlezárási idővel kapcsolatos tanulmányok hiányosak a megfelelő idő meghatározásában a későbbi egészségügyi és termelési problémák nélkül. Több tanulmány is azt mutatja, hogy a tehenek hosszabb ideig (>4 óra naponta) önzáró fejrögzítő karámban való lekötése többszörösen káros hatással lehet a tejelő tehenek teljesítményére.
A hangsúlyt a gazdaság megfelelő irányítására kell helyezni azáltal, hogy a lekötözési időt napi 4 óránál kevesebbre csökkentjük, és a nyári hónapokban a késő délelőtti és délutáni órákban kerüljük a fejrögzítés használatát.
Mitch Theurer és Mike Brad, a Standard Nutrition Companyhoz csatlakozott tejipari tanácsadók a tehenek időköltségvetését korlátozó tényezőkre összpontosító jelentésükben a következőket tanácsolták a lekötözési időkkel kapcsolatban:
– Az elzárási időt legfeljebb 2 órára kell csökkenteni.
– Az elzárási időket úgy tervezzék, hogy egybeessenek az etetéssel, és a teheneket az ólakba tereljék, ahelyett, hogy a zárakat 3 órával a tervezett esemény előtt állítsák be.
– Mindig gondoskodjanak arról, hogy a zárva tartási idők alatt friss takarmány legyen bőségesen.
A kutatók a megfelelőbb elzárási idő érdekében azt javasolták, hogy a jövőbeni kutatómunka során vizsgálják meg a különböző elzárási idők hatását a tejelő tehenek egészségére és termelésére.
