A drónos permetezés a modern mezőgazdaság egyik leginnovatívabb területe, amelyben Zalai Mihály és Kovács László 2017 óta végez elméleti és gyakorlati kutatásokat és kísérleteket. Az érintett gazdák kedvező tapasztalatai és egyre növekvő érdeklődése is arra ösztönözte őket, hogy a drónok használatával behatóbban foglalkozzanak. A permetezésen kívül a tápanyagkijuttatás gyakorlatában is eredményeket értek el.
A NAK oldalán írtak arról, hogy a drónok használata Magyarországon több tényező miatt is elengedhetetlen. Hazánkban jelentős a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya, ezáltal az ország 52 százalékán okoz gondot változó mértékben és gyakorisággal a belvíz. Drónokkal azonban a belvizes, más eszközökkel meg nem közelíthető területeket is lehet permetezni. A levegőből a felázott talaj növénykultúrája gyorsan és hatékonyan kezelhető, így például a gombaölő szerek kijuttatása szempontjából kulcsfontosságú időzítés valósítható meg.
Könnyebb kijuttatás a vízzel való küzdelem során
A nem belvizes, de vízzel jelentősen telített talajállapot esetén, például heves esőzések után a földi eszközzel elvégzett növényvédelmi munkák tovább növelik a talaj tömörödését, rontják a fizikai állapotát és csökkentik a vízbefogadó képességét. Ezekkel az eszközökkel szemben a drónok nem fokozzák a talaj romlását – írták. A drónos földközeli kijuttatás során a növénykultúra taposása elkerülhető, ami a szántóföldeken földi eszközzel végzett kezelés esetén 2-10 százalék közötti veszteséget okoz. Ez által növelhető a kezelt területek potenciális termésmennyisége. Az is lényeges, hogy a drónos permetezés lehetővé teszi a magas és zárt állományok kezelését is, ami más, földi eszközökkel csak jelentős termésveszteség árán érhető el.
A permetező drónok megjelenésével egyidőben vetődött fel a kérdés, hogy milyen anyagok kijuttatására képesek ezek az eszközök. Kémiai-fizikai értelemben ugyanis korlátlan lehetőség áll rendelkezésre, azonban ezek közül csak szűk kör alkalmazható a mezőgazdasági gyakorlatban. A növényvédő szerek mellett, melyek használata mélyebben kutatott, a szerves és szervetlen tápanyagok kijuttatására is növekvő igény mutatkozik a drónt használók részéről.
A permetező géppel – így akár drónnal is – kijuttatható tápanyagok 3 csoportra oszthatóak:
- A folyékony műtrágyák, melyek nagy mennyiségben (hektáronként több 10, esetleg 100 literes dózisban) kerülnek felhasználásra, és ajánlott hígításuk következtében hektáronként 2-300 liter lémennyiség az elfogadott. Ezen anyagok kijuttatására a drónok kis lémennyiségre alapozott technológiája nem használható, illetve használata nem rentábilis. A cikket szerző szakemberek szerint ez nem járható út.
- A szervetlen mikroelem lombtrágyák már kis (hektáronként 1-5 liter) mennyiségben is kifejtik hatásukat. Azonban ahhoz, hogy a drónok 5-20 liter/ha lémennyiség mellett ki tudják juttatni ezen anyagokat, magas koncentráció használata válik szükségessé. Ez a megnövelt töménység a földi kijuttatás során nem tapasztalt jelenséggel, azaz a lombtrágyák perzselő hatásával jár(hat). Ez legfőképpen peszticidek és lombtrágyák együttes használata esetén fordulhat elő, így a szerzőpáros szerint két út közül kell választani.
Vagy csökkentjük a tápanyag mennyiségét és az elvárt hatásról mondunk le, vagy megnöveljük a lémennyiséget 40-60 l/ha mennyiségig, ami a drónos kezelések területteljesítményét rontja, ezáltal költségét növeli. Így ez sem megfelelő megoldás.
- A szerves lombtrágyák, növénykondicionálók és bioaktivátorok a szervetlen lombtrágyákhoz hasonlóan kis dózisban alkalmazandók, ugyanakkor perzselő hatásuk nem jelentkezik a nagy töménységben történő kijuttatás során sem. Ezt az utóbbi években kedvezően felhasználható aminosav, huminsav és kiegészítésként kismértékű mikroelem tartalmú készítmény drónos kijuttatási eredményei alapján jelenthető ki – írták. Természetesen más készítmények ilyen jellegű káros hatását nagy területen történő használat előtt tesztelni szükséges. Ezen készítmények alkalmazásánál a drónos kezelések során használt kisebb cseppméret és az ezzel összefüggő kisebb permetezőrendszer keresztmetszet szabhat határt az alkalmazandó készítményeknek. Az aminosavas, huminsavas készítményeknek a köre igen széles, azonban nagy eltérések mutatkoznak az összetételben, például az aminosav- vagy a huminsav bázis összetettségében, ami befolyásolja hasznosulásukat és kelátképző tulajdonságukat. Ez tehát az az út, amin érdemes elindulni és tovább haladni – véli Zalai Mihály és Kovács László.
Az aminosavak és a huminsavak előnyei
Az aminosavak és huminsavak drónos kezelésekhez való alkalmazása más szempontból is kedvező. Ezen anyagok a vegetáció során folyamatosan fejtik ki hatásukat, ugyanakkor adagolásuk több részletben javasolt. A magas növésű kultúráknál abban az időszakban is célszerű adagolni ezen készítményeket, amikor a földi permetező gépekkel már nem lehet megközelíteni a növényállományt. Ezáltal biztosítható a folyamatos ellátásuk, akár a növekedés és a terméstelítődés időszakában is. Szántóföldi tapasztalatok alapján minden drónos kezeléssel 5 százalék terméstöbblet realizálható a kezeletlen területekhez képest, ezek az értékek pedig egy jó kezelési terv esetén összeadódnak. További előnyös hatásuk, hogy az aminosavas és huminsavas készítmények a legtöbb esetben peszticidekkel együtt is kijuttathatóak. Így ezek a növényvédelmi kezelések kiegészítőjeként segíthetik a növénykultúra folyamatos fejlődését és stressztűrő képességét.
Keverési pontosság és hatékony kivitelezés
Végül felvetődik a permetszer pontos bekeverésének kérdése, amire szintén létezik megoldás. A két szakember itt nagyobb koncentrációjú oldattal dolgozik, hiszen a drónoknak elegendő 5-20/ha permetlé mennyiség a kívánt hatás eléréséhez. Ezért a pontosság és a biztonság elengedhetetlenek a hatásos munkavégzéshez. Ha csak egy milliliter eltérés is van a víz és a növényvédőszerr aránya között, az nagyban befolyásolja az eredményt. Senkitől nem várható el, hogy szemmértékkel be tudja keverni a permetlevet, ezt a terhet le kell venni a kiszolgáló személyzet válláról. A kutatásaik és kísérleteik alapján létrehoztak egy évek óta tökéletesen működő digitálisan szabályozott keverő és drón tankoló platformot, ami kiszolgálja a nagy koncentrációjú oldatok előállítása során támasztott igényeket. Ez a rendszer és módszer gyors, pontos és biztonságos permetlé-előkészítést és adagolást tesz lehetővé.
Számunkra ez az újonnan kifejlesztett platform a felelősségteljes drónos permetezés előfeltétele. Mindebből is látható, hogy ennek a területnek óriási a perspektívája, nagyon komoly kihívás és lehetőség rejlik benne a magyar mezőgazdaság és talaj számára – fogalmaz Zalai Mihály és Kovács László cikke.
