Az uniós cukorkvóta eltörlése után jelentősen megváltoztak a cukorrépa-termesztés és a cukorgyártás feltételei, de a szakma mégsem vár nagy változást.
Szakértők szerint nem befolyásolja a magyar termelés és feldolgozás mennyiségét az intézkedés. Ugyanakkor a döntés a cukor árát az EU-ban mérsékelheti, közelíti a világpiaci árhoz.
Három hete él a cukorkvóta eltörlése
Szeptember 30. óta korlátozások nélkül termeszthető cukorrépa és állítható elő cukor az unió országaiban. Azonban Magyarországon várhatóan nem nő majd jelentősen a cukorrépa termőterülete és az előállított cukor mennyisége.
A cukorrépa-termelés ugyanis csak jelentős állami támogatás mellett gazdaságos. Az országban új cukorgyár építésének nincs elvi akadálya, azonban a kvótakivezetés utáni időszakban a termelés gazdaságossá tétele fokozott erőfeszítésekkel és kockázatokkal jár. Az új gyár nagyjából 80-100 milliárd forintra becsült építési költségének megtérülése jelen piaci körülmények között kérdéses – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára az MTI-nek.
A cukorkvóta eltörlése áringadozást hozhat
A cukorkvóta kivezetése nyomán az uniós cukorár mindinkább a világpiaci folyamatokhoz fog igazodni, és várhatóan erősödni fog az áringadozás. Az ebből fakadó esetleges negatív hatások kivédését szolgálja az uniós piacfigyelő rendszer és a továbbra is rendelkezésre álló intervenciós eszközök, amelyek hatékony alkalmazását a magyar kormány elvárja az uniós intézményektől – folytatta.
Magyarországon a cukorrépa termőterületét hosszabb távon a piaci szereplők stratégiája határozza meg, amelyet elsősorban a világpiaci folyamatok függvényében alakítanak ki. A magyar kormányzat mindent megtesz azért, hogy a hazai termesztésnek kedvező jogszabályi környezet – különösen a termeléshez kötött támogatás nyújtásának lehetősége – a jövőben is fennmaradjon, ez ugyanis feltétele az alapanyag megtérülő termesztésének – mondta az államtitkár.
Mit okoz Magyarországon a cukorkvóta eltörlése?
A magyar cukorgyártás gazdaságossága a kvótarendszer megszűnését követően elsősorban a cukor világpiaci árától függ majd. Ezt nehéz előre megjósolni. Ugyanakkor a szaktárca nem számol azzal, hogy megszűnne a termelés vagy a feldolgozás Magyarországon. Ellenkezőleg, az európai cukortermelés nagysága várhatóan mintegy 5 százalékkal nőni fog, így cukorhiánnyal bizonyosan nem kell számolni. Az elmúlt évek kaposvári fejlesztései hatékonyabbá tették az üzem működését, megerősítették helyzetét az európai piacon – mondta.
A szakértők szerint ugyanakkor felfuthat az izoglükóz gyártása, amihez rendelkezésre áll a szükséges alapanyag, a kukorica. A feldolgozó kapacitást is bővül, például épül egy feldolgozó üzem Tiszapüspökiben – tette hozzá az államtitkár.
A kvótarendszer megszűnésével a magyar cukorrépa termesztésben és feldolgozásban 2020-ig nem várható változás, mivel addig van termeléshez kötött támogatás, amely évente 8 millió euró – mintegy 2,4 milliárd forint -, a támogatható terület pedig 19 ezer hektár. A várható termeléshez kötött támogatás mértéke ebben az évben hektáronként 144 ezer forint.
Az idén a kaposvári cukorgyár részére 15 600 hektáron termelnek cukorrépát, amely a gyár alapanyag szükségletét elégíti ki, ezen kívül 2000 hektáron termelnek a horvátországi eszéki és verőcei cukorgyáraknak.
A kvótarendszer múltja
Az 1968-ban bevezetett kvótarendszer az európai termelőknek jelentős támogatást biztosított, ezzel védte az ágazatot az alacsonyabb világpiaci ártól. Ennek megszüntetését célozta meg az uniós cukorreform, amelynek intézkedései 2006. július 1-jén léptek hatályba főként Európában a cukor árának csökkentése, és az unió támogatott cukorkivitelének megszüntetése érdekében – mondta Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége (CTOSZ) főtitkára.
A reform részeként támogatták a cukorrépa-termelőket és cukorgyártókat, akik felhagytak e tevékenységgel, lemondtak a támogatott kvótáról. Az unió 2013-ban döntött a kvótarendszer, az Európai Unió cukorpiaci rendtartása megszűnésének 2017. szeptember 30-i időpontjáról.
A tagországok 2006 és 2009 között összesen 5,8 millió tonna cukorkvótáról mondtak el, a teljes kvóta 14 millió tonnára csökkent. Ebből 13,3 millió tonna cukor, a többi izoglükóz volt.
Magyarország uniós csatlakozásakor a rendelkezésre álló cukorkvótájának nagyjából 75 százalékáról, 2007 és 2009 között összesen valamivel több mint 300 ezer tonnányi cukorkvótáról mondott le. Az uniós szabályok alapján így kiegészítő támogatásra volt jogosult.
A cukortermelés csökkentésének ellentételezésként 2006-2013 között 627 millió euró – 170-180 milliárd forint – uniós támogatás érkezett az országba. Ennek 65 százaléka – 350 millió euró (mintegy 100 milliárd forint) – azokhoz a répatermelőkhöz jutott, akik felhagytak a termeléssel. Valamivel kevesebb, mint 27 százalékot – 169 millió eurót (mintegy 45-50 milliárd forint) – a cukorgyárak kaptak. Ebből az összegből biztosítaniuk kellett a gyár lebontását, a környezet helyreállítását és a dolgozók elbocsátásának költségeit.
A reform következménye a kabai, a petőházi, a szolnoki és a szerencsi cukorgyár bezárása volt, csak a kaposvári cukorgyár maradt meg – foglalta össze a cukortörténelmet Kelemen István.
