A cirok lehet a jövő kukoricája

A kukorica részleges kiváltására lehet alkalmas a szemescirok takarmánynövényként, hiszen rosszabb termőterületeken és aszályos években is kedvező hozamokra képes, ez a termésbiztonság pedig felértékelődő szempont minden gazdálkodónak – hangzott el az AM, a Lidea Hungary Kft., az Agroszemek Kft. és a GOSZ közös sajtótájékoztatóján, amelyen a cirok jövőben betöltött szerepéről, felhasználási lehetőségeiről esett szó.

Az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt érdemes az eddig termesztett szántóföldi növények mellé olyan alternatív növényi kultúrákat, így a cirkot is felvenni a vetésforgóba, amelyek jobban bírják a megváltozott klimatikus viszonyokat – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az államtitkár utalva az Európában már régebben és ma már itthon is zajló takarmányozási kísérletekre, úgy fogalmazott: az eredmények alapján a szemescirok tényleges alternatívát és kiegészítő lehetőséget jelent a kukorica és más haszonnövények mellett az állati takarmányozásban, amellyel érdemes számolni.

A cirok a termésbiztonság mellett alacsonyabb termelési költségszintjével, toxinmentességével, ugyanakkor a kukoricához hasonló beltartalmával a kevéssé jó minőségű termőterületeken eredményesebben termelhető a kukoricánál – sorolta Feldman Zsolt a cirok kedvező tulajdonságait. A növény termőterülete az elmúlt években folyamatosan nőtt: míg 2010-ben mindössze 5 ezer hektáron, 2019-ben 23 ezer hektáron, addig mára 30 ezer hektáron termesztik. Akár 100 ezer hektár további olyan hazai mezőgazdasági terület is lehet, ahol más haszonnövénynél eredményesebben és jövedelmezőbben termeszthető, hiszen az idei rendkívül nehéz évben is 5-7 tonna/hektáros hozamok érhetőek el vele. Az immár évtizedes hazai termesztési gyakorlat kialakította a megfelelő, hazai viszonyokra adaptált termesztéstechnológiát és megjelent az érdemi piaci kereslet is a növényre – mondta Feldman Zsolt.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is úgy vélte, hogy a száz év óta nem tapasztalt rendkívüli aszály, és a szomszédunkban zajló háború is alternatív növények termesztésére késztetik a gazdákat. Elengedhetetlennek nevezte, hogy a kukorica mellett megtalálják azt a növényt, amely beltartalmi adottságaival, termesztési biztonságával, eladhatóságával a kukorica versenytársa lehet. Mint például a cirok.

A francia nemesítő cég, a Lidea Hungary Kft. képviseletében, Balogh László termékmenedzser elmondta, hogy a szemes cirok stressztűrése átlag feletti, termésének beltartalma a kukoricáéhoz hasonló, de a fehérjetartalma magasabb. Emiatt a legtöbb állati takarmányban a kukorica részben/ egészben helyettesíthető vele. Folyamatos és tartós kereslet van iránta, mind a hazai mind az export piacokon. Mivel az aszályos körülmények között is biztonságosan és kisebb önköltséggel lehet termelni, ezért a cirok lehet a jövő kukoricája, amihez a cég a legfejlettebb genetikát tudja biztosítani.

Az előadások után a résztvevőknek lehetőségük nyílt egy szemescirok szántóföldi szemlére is egy közeli területen.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Komoly konkurenciát kaphat a kukorica Gyakran téma, hogy az éghajlatváltozás miatt a jövőben más növények termesztésére kell átállni a mostaniak helyett. Ezt mondani könnyű, viszont valódi...
Erős hátszéllel letaszíthatja a trónról a cirok a ... A cirok termőterülete Magyarországon körülbelül 20 ezer hektárra tehető, amivel harmadikok vagyunk az Európai Unió rangsorában. A jövőben azonban az E...
Így könnyű – pénzelik a kukorica legnagyobb ellenf... Időről időre felmerül a téma: van-e olyan növény, amely sikeresen helyettesítheti a kukoricát a takarmányozásban. Ilyenkor a cirok jut eszébe sokunkna...
A cirok a jövő alternatív takarmánynövénye Bár vélhetően kiváltani nem fogja, jó alternatíva lehet a cirok a termelők számára a kukorica mellett. A takarmány- és az élelmiszeripar is megfelelő ...
Felejtse el a kukoricát, a jövő a cirokra fogad Kevésbé igényes, mint a kukorica, kiemelkedő a szárazságtűrése, egységnyi mennyiségű szárazanyag előállításához nagyjából feleannyi vizet használ fel,...
Ez a szántóföldi kultúra jól bírja a klímaváltozás... A klímaváltozás igencsak átformálhatja a gazdálkodás szerkezetét Magyarországon is. Egyre inkább felértékelődnek a kevésbé kedvező adottságok esetén ...