Az Európai Unió országaihoz képest alacsony öntözöttségi mutatók miatt a magyar mezőgazdaság kibocsátása ingadozik. A hazai agrárágazat hozzáadott érték volatilitása Európai Uniós összevetésben a legmagasabb, 18 százalék feletti. Ennek oka, hogy a növénytermesztés az időjárás változékonyságának leginkább kitett része a gazdálkodásnak. Többek között az öntözési rendszer kiterjesztése és fejlesztése is hozzájárul a GDP növekedés változékonyságának csökkentéséhez, ezáltal az ágazat termelékenységének javításához.
Az Országgyűlés a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, valamint az öntözési közösségek kialakítása érdekében alkotta meg az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt. A részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet 2020. június 29-től hatályos. Az öntözéses törvény legfontosabb elemei az öntözéses szolgalom és az öntözési közösségeket (öntözési körzetek) támogató ösztönzők – írta az Agrárszektor Takarék agrár24 rovatában dr. Hoóz András.
Évente közel 300 ezer hektárt ér aszálykár
Ennek ellenére a szántóterületek alig 2 százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás. Az Agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázzák, és 2030-ra legalább 400 ezer hektárra növeljék az össznagyságot. A kormány évi 17 milliárd forint forrást biztosít az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez a következő 10 évben. A NAK a magyarországi termelőket segítve elkészítette az „Öntözést támogató hazai és uniós ösztönzők – az öntözési közösség tükrében” című útmutatót. A kiadvány többek között tartalmazza az öntözési közösség elismerésének feltételeit, továbbá bemutatja az elismert öntözési közösséget támogató ösztönzőket, az uniós forráslehetőségeket, illetve a Nemzeti Földügyi Központ által elkészítendő környezeti körzeti terveket, amelyek kiváltják a szakhatósági engedélyeket.
Milyen teendőket kell elvégezni a projektben?
A hazánkban egyelőre nem gyakori öntözésfejlesztési projekt megalkotása a jogalkotó legjobb szándéka ellenére sem egyszerű és olcsó. A fajlagos költségek csökkentésével indokolt öntözési közösségek alakítása, elismertetése, tervező és kivitelező cégek pályáztatása, számos víz- és ingatlanügyi hatósági beadvány gyártásán kívül szükség lesz „az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói kárenyhítő kötelezettségeiről való megállapodás” létrehozására. Tehát az öntözési szolgalom nyomvonaláról történő megegyezésre és a szolgalom keletkezésére tekintettel fizetendő kártalanítás kötelezettség meghatározására is. Továbbá a kész létesítmény karbantartásának megosztásáról is rendelkezni kell. Jó irányba tart az öntözés egyszerűsítése: az eddigi állapothoz képest adott már a létesítés gyakorlatának meghatározása, jogi szabályozása és a szükséges forrás egy része – írták.