Ahogy világszerte növekszik a kereslet a mandula iránt, a spanyolok egyre inkább arra törekszenek, hogy a hagyományos búza- és napraforgó mezőket mandulaültetvényekkel helyettesítsék. A mandula a tudatos és egészségközpontú táplálkozás elterjedésével igen népszerű lett. Ráadásul feldolgozva is nagy rá a kereslet, mert a fejlett országokban egyre többen fogyasztanak mandulalisztet vagy mandulatejet.
A Syngenta blogja írt a témáról, ezt az anyagot szemléztük. A világ legnagyobb mandulatermesztője az Egyesült Államok (Kalifornia állam egymaga a világ mandulaigényének 80 százalékát biztosítja), majd Ausztrália és Spanyolország következik a sorban. Spanyolország a 2018/2019-es szezonban több mint 61.000 tonna mandulát takarít be, ez 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban – állítja a helyi szakmai szövetség a cikk szerint.
A mandulatermesztés volumene világszerte az elmúlt 10-12 évben megduplázódott: 600.000 tonnáról 1,2 millió tonnára nőtt. Így tudja kiszolgálni a keresletet – mondta Cristobal Perez, aki a közelmúltban nyitotta meg mandulafeldolgozó gyárát a spanyolországi Cordoba közelében.
A környékbeli gazdákat pedig mandulaültetvények telepítésére ösztönözték, mert a felvásárlási árak jók. A 4-5 évvel ezelőtti 3 eurós kilónkénti árral szemben tavaly egyes helyeken 9 eurót is adtak, idén pedig 5 euró körül alakul a mandula kilónkénti felvásárlási ára – tette hozzá Perez.
A manduláról általában
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó mandula több hasonló elnevezése közül mára a Prunus dulcis illetve nálunk az Amygdalus communis is elfogadott neve a termesztett mandulának. A növény Kína és Mongólia hegyeiből származik. Az alacsonyabb, párásabb hegyvidéki régiókban élő, vele rokon őszibarack több millió éve genetikailag elkülönült a sivatagi régiók széleire szoruló mandulától. Ez alatt sok mandula változat jött létre, közülük több kisebb termetű, tövises fácska ma is él a Tien San hegység nyugati lejtőin.
A mandula nemesítése csaknem a termesztésbe vonással egyidejűleg kezdődött. A főként a magbél íze (keserű vagy édes) alapján végzett népi szelekcióval kiválasztott egyedeket magvetéssel szaporították tovább. Az így létrejövő heterogén populációk a tudatos nemesítő munkához nagyon jó genetikai anyagot biztosítottak – írja a Tuja.hu oldal.
Az első hazai tájfajta szelekciót a budai hegyekbe Magyar Gyula és Szisz Gyula végezte, és munkájuk eredményeként számos értékes fajta került a termesztésbe. Ilyen a Diósdi félpapírhéjú, Szisz mandula. Ezt a munkát Brózik Sándor folytatta, és a Budatétény környékén szelektált tájfajtái, mint például a Budatétényi 1 mandula jelentősen felújították a korábbi fajtaszortimentet.
Magyarországon a mandula termesztése a múlt század végén kezdődött, amikor a filoxéravész miatt kipusztult szőlők helyére a barack mellett mandulát is telepítettek.
A második nagy mandulatelepítési hullámban (1930-as és 40-es években) már magyar mandulafajták telepítését ajánlották. Európában elsősorban a vastagabb héjú fajtákat termesztik. Az USA déli részén elterjedtebbek a vékonyabb héjú, könnyen törhető csemegefajtát.
