A gazdákat évről évre próbára teszik az egyre intenzívebbé váló természeti kockázatok: az aszály, a belvíz, az árvíz, a tavaszi fagyok, a vihar és a jégverés. Magyarországon Európa egyik legfejlettebb, több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét működtetjük, közte a jégkármérséklő rendszert – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese egy Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Farkas Sándor hangsúlyozta: a meteorológiai modellszámítások szerint a szélsőséges időjárási események további felszaporodása várható a jövőben, így az ezek elleni védekezés szerepe felértékelődik.
Az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklő hálózat működéséhez szükséges forrásokat az Agrárminisztérium mintegy 1,5 milliárd forinttal támogatja a kárenyhítési alapból. Hozzátette, hogy a jégkárelhárítás mellett a kockázatkezelésnek több pillére is van, ilyen az agrár-kárenyhítési rendszer, amelynek részeként 2020-ban 8743 termelő 18,6 milliárd forint kárenyhítési juttatásban részesült. További pillér a termelői öngondoskodás előmozdítása, valamint a krízisbiztosítás. A klímaváltozás által leginkább sújtott gazdasági terület a mezőgazdaság, amely elsődleges forrása a lakosság biztonságos és minőségi élelmiszer ellátásának – közölte a miniszterhelyettes.
Közel 40 ezer magyar hektárt vert el a jég
A 2021-es évben a gazdák 39 ezer hektárra jelentettek jégkárt, míg az országos jégkármérséklő rendszer működése előtti évben ez 72 ezer hektár volt – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Ismertette, 2018-ban 22,5 ezer, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban pedig 32 ezer hektárt sújtott jégkár. A bevezetés évéről ebben a riportban lehet többet és részletesebben olvasni: Rakéták helyett vegyszer és gyufa: teszteltük a magyar jégverés-elhárító rendszert.
A kármérséklő rendszernek köszönhetően a bejelentett mezőgazdasági károkon belül 8,5 százalékot tett ki a jégkár aránya, míg a védekezés előtti időszak utolsó három évében mintegy 37 százalékot ért el – mondta. Győrffy Balázs emlékeztetett: a rendszer, amelynek kiépítését Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta magára, 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A védekezési szezon április 15. és szeptember 30. között 169 napig tart, 2021-ben 92 napon kellett riasztást kiadni.
Komoly kihívások voltak 2021-ben
Kiemelte: a 2021-es év nagy kihívások elé állította a rendszert, zivatarok szempontjából is extrémnek számított. Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is olyan hidegfront vetett véget a hőhullámnak, ami jégesőt, zivatarokat, villámlást okozott. Jelenleg azonban nincs olyan technológia, ami teljes mértékben tudná garantálni az időjárási anomáliák kiküszöbölését, de a rendszer működtetésével kisebb jégszemcsék fognak esni, mint beavatkozás nélkül – hangsúlyozta. Elmondta: ez a védekezés Európában teljesen egyedülálló, hiszen csak Magyarországon működik olyan rendszer, ami az ország teljes területét képes védeni.
Az Agro Napló pedig a szaktárcától további információkat is szerzett: a jégkármérséklési tevékenység is a magyar Kormány azon törekvésébe illeszkedik, hogy minél nagyobb mértékben csökkentse az ország gazdasága szempontjából is fontos agrárkibocsátást érintő kockázatokat. Válaszuk szerint ezért Európa egyik legfejlettebb, több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét működtetik hazánkban.
A kockázatkezelés I. pillérét a mintegy 75 ezer fővel működő agrárkár-enyhítési rendszer alkotja, mely a kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kompenzálását teszi lehetővé. Ehhez szükség volt a kormánynak a 2021-es év elején folyósított 3 milliárd forintos egyszeri többlettámogatására.
A 2021-es kárenyhítési évben összesen 18 342 termelői kárbejelentés érkezett mintegy 461 ezer hektár területre. A kárbejelentések száma 13, a kárjelentett terület pedig 10 százalékkal csökkent a tavalyi évhez viszonyítva. Az egyes kárnemek közül a különösen csapadékszegény nyárnak köszönhetően a 2021-es évben messze az aszálykár volt a legmeghatározóbb, ezért október második felében az ország egész területére kiterjedő aszályközleményt jelentetett meg az Agrárminisztérium. A tavaszi fagy és a felhőszakadás károk esetében volt tapasztalható a legnagyobb csökkenést 2020-as évhez képest.
A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer II. pilléreként ismert biztosítási díjtámogatást a termelői öngondoskodás előmozdítása hívta életre. A biztosítási díjtámogatás sikerét mutatja, hogy évek óta erős növekedést mutat mind a díjtámogatással lefedett terület, mind a támogatásban részesülő termelők száma tekintetében – írták.
A díjtámogatott terület mára már meghaladta az 1,65 millió hektárt, miközben a taglétszám évente 200-300 fővel növekszik. Ezen dinamikus növekedésnek köszönhetően 2021-ben 21 300 termelő szerette volna a megfizetett biztosítási díjának 70 százalékát visszaigényelni. Az Agrárminisztérium a 2021, évi díjállományt – ez 17,8 milliárd forint -, figyelemmel kísérve intézkedett az ezen intézkedésre elkülönített keretösszeg 2 milliárd forinttal történő megemeléséről a jogos termelői igények visszaosztás nélküli teljesítése érdekében. Ennek köszönhetően a biztosítási díjtámogatásra jelenleg 13 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott a minisztérium.
