8 gyakorlati tipp a műtrágyázáshoz!

Egy gyakorlott, sokat látott gazda számára nem lesz minden tanács újdonság, de mégis hasznos útmutató, amit érdemes megfogadni. Nem csak kifejezetten a fizikai műtrágyázásról, hanem a hozzá tartozó 2015-ben érvényes nem olyan kellemes szigorításokról is.

1. A tavaszi időszakban körültekintően kell eljárnunk a műtrágyázással. Még ha korán is tavaszodik ránk, akkor sem érdemes görcsösen elkapkodnunk a dolgot. Természetesen hivatali megkötésekkel is kell számolnunk. Ennek megfelelően az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1. előtt szigorúan tilos. Az ideális időpont évről évre március elejére-közepére esik. Fizikailag sem érdemes tönkretennünk a táblánk talaját, valamint az állománynak sem tesz jót, ha a sárban az éjszaka megfagyott, reggel felolvadt területen dolgozunk. A műtrágya felvétel szempontjából sem jó a túlzottan hideg időben történő műtrágyázás, mert a gyökérképződést leginkább segítő, foszfor felvételét gátolja.
2. Az év első műtrágyázása minden gazdának a gabona fejtrágyázása, amelynek az egyik legfontosabb tápeleme a nitrogén. A nitrogén növeli a termés mennyiségét és javítja annak minőségét egyaránt. Nem utolsó sorban segíti más tápelemek beépülését, úgymint a foszfor és a kálium. A búza az összes nitrogén igényének majdnem az 50 %-át hasznosítja a szárba indulásig. A növény nitrogén felvétele a szárba induláskor hirtelen megnő, ezért legkésőbb előtte el kell végeznünk a tápanyag utánpótlást, hogy legyen, amit fel tudjon venni a növényünk és, hogy ne legyen tápanyaghiánnyal járó stressz alatt. Az összes tápanyag utánpótlás megosztása a vegetációs időn belül gazdától és agrotechnikától függ, de a műtrágya nagy részét ősszel és tavasszal az első fejtrágyázással célszerű kijuttatni.
3. Kapás növényeink esetében mindenképpen előny ősszel és tavasszal is alaptrágyázni. Kukorica esetében ősszel egy mindenképpen kálium túlsúlyos alaptrágyát válasszunk (200-300 kg/ha).
   • Napraforgónál foszfor és kálium túlsúlyos alaptrágyát használjunk az előbb említett dózisban.
   • Kukorica és napraforgó esetében eldönthetjük, hogy magágy készítés előtt vagy után végezzük el az alaptrágyázást. Gazdától és magágy készítő eszközétől függően. A mai intenzív növénytermesztés elmaradhatatlan eleme a mikrostarter műtrágyák használata. Mára technikailag nem okoz problémát a kijuttatása, vetéssel egy menetben a vetőgépek mikrogranulátum szóró berendezésébe öntve, gond nélkül egyenletesen kijuttatható a területre. Általában 15-30 kg/ha dózisban. Ilyen a Fertilia növényspecifikus, kifejezetten a magyar termőhelyi adottságokra adaptált UMG MICRO ZeaStart (kukoricára) és UMG MICRO HeliaStart (napraforgóra), valamint a kiváló ár-érték arányú, magas foszfor tartalmú, általános felhasználásra készült UMG MICRO StarterMax. Fontos tudni, hogy nem csak termésnövekedésben segít az UMG MICRO, hanem hatására a növények sokkal ellenállóbbak lesznek a kártevőkkel és a kórokozókkal szemben, így a betakarított terményünk minőségi paraméterei is nagymértékben javulni fognak.

4. A gazdáknak eddig dönteniük kellett, hogy a rovarölő talajfertőtlenítő készítményt, vagy a dinamikus indítás érdekében mikrogranulált startert juttatják ki vetőgépük adapterével. Azonban 2015 tavaszától a Fertilia új szolgáltatásaként, a termelő igénye szerinti dózisban összekeveri és homogenizálja az UMG MICRO StarterMax termékét a piacon kapható engedélyezett talajfertőtlenítőkkel. Ezzel lehetővé válik a talajfertőtlenítés és a mikrostarter kijuttatása egy menetben! (bővebb információ: www.fertilia.hu)
5. Őszi gabona esetében a foszfor és kálium hatóanyagok kedvezőbb érvényesülésének feltétele az alapművelés előtti kijuttatás. E két tápelem nem vagy csak nagyon kis mértékben mozdul el a talajban. A magok energiatartalékaként a csíranövény energiaellátása is foszforhoz kötött, ezért is célszerű őszi búza esetében a számított foszfor 100%-át az őszi alaptrágyázással, majd a magágy előkészítéssel a gyökérzóna mélységébe juttatni. Így tegyünk a kálium esetében is, mert a kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a különböző időjárási stressz faktoroktól (szárazság, fagytűrés), fokozza a kórokozókkal szembeni ellenállóságát a növényünknek. Mint az előzőleg említett kapásnövények esetében is, itt is nagyon fontos elem a starterműtrágyázás, hogy csíranövényünk számára minden tápanyag rendelkezésre álljon az intenzív növekedéshez és kifejlődéshez, hogy az állományunk egészségesen induljon neki a téli időszaknak.
6. Idénre bővült a nitrát érzékeny területek nagysága és már törvényileg előírt Kölcsönös Megfeleltetés elvével együtt nem is olyan könnyű a szabályok betartása. Nem egyszerű a kisebb gazdaságoknak is minden elvárásnak megfelelni. Egy biztos, hogy előre jól és precízen megtervezett gazdálkodási tervet kell készíteni, nehogy hibát ejtsünk. Nitrát érzékeny blokk a MePAR szerinti fizikai blokkok szintjén közzétett a 43/2007. (VI.1.) FVM rendeletben szerepel. (interneten elérhető térképpel). A nitrát érzékeny területekre több szankció is vonatkozik. Tilos például 170 kg/ha/év nitrogén hatóanyagnál többet kijuttatni.
7. A Kölcsönös Megfeleltetés elvének a nitrát érzékeny területekre vonatkozó legfontosabb eleme, hogy 2015-től kizárólag talajminta eredménye alapján megtervezett tápanyag utánpótlási tervet követve lehet műtrágyázni és ezt folyamatosan az adott év során dokumentálni is kell.
8. A Kölcsönös Megfeleltetés kötelez, hogy gazdaságunk összes szántóterületének 5%-án valamely ökológiai területet hozzunk létre. Ebbe bizonyos százalékban beletartozhat a másodvetés, és ha olyan növény kultúrát választunk, kiváló zöldtrágya lehet számunkra a talajba forgatás után. Támogatja a fehérje a növények termesztését is (borsó, szója), amely kiváló elővetemény őszi vagy tavaszi gabonánk számára.

(X)