Meghozta a gyümölcsét az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet tájfajta paradicsom kutatása. A projekt első éveiben 35 paradicsom tájfajtát vizsgáltak meg, országszerte 28 együttműködő ökogazdaságban. A legjobb tájfajtákat tavaly egy palánta-örökbefogadási akció keretében mutatták meg a világnak. Idén pedig egy országos áruházlánc értékesítette az ÖMKi kutatásai eredményei alapján kiválasztott, szám szerint 8 ezer darab hazai tájfajta paradicsompalántát.
2019. május 16-a mérföldkő volt az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet életében, ezen a napon ért ugyanis révbe többéves kutatáson alapuló tájfajta paradicsom termékfejlesztési projektjük. 2012-ben indították útjára a hazai tájfajta paradicsomok ökológiai termeszthetőségét vizsgáló részvételi kutatásukat. Ekkorra a tájfajták már teljesen kiszorultak a köztermesztésből. A kutatási munkához a vetőmagokat a Növényi Diverzitás Központtól, közismertebb nevén a tápiószelei génbanktól kapták meg. A vizsgálatok célja az volt, hogy az ökológiai termesztésre legalkalmasabb tájfajták újból teret nyerjenek a hazai kertekben, újra lehessen élvezni különleges szín- és formagazdagságukat és nem utolsó sorban zamatos ízüket.
A kutatás első éveiben 35 paradicsom tájfajtát vizsgáltak meg
Országszerte 28 együttműködő ökogazdaság paradicsomait vizsgálták. 2015-től pedig a Szent István Egyetemmel együttműködésben 3 termesztési szezonon keresztül 10 kiválasztott paradicsom tájfajta került részletesebb megfigyelés alá. A termesztési eredmények, kóstolók és beltartalmi vizsgálatok alapján legjobbnak ítélt tájfajtákat tavaly egy palánta-örökbefogadási akció keretében mutatták meg a világnak. A nagy érdeklődésre és sikerre való tekintettel idén pedig már egy országos áruházlánc segítette a tájfajták visszavezetését a kertekbe. A cél sokkal több volt, mint az értékesítés. A termékpálya felállítása az ÖMKi, mint kutatóintézet esetében a szakmai eredmények közvetlen eljuttatását jelenti a nagyközönség felé. Kézzel fogható, nevelhető, sőt, ha minden jól megy, fogyasztható formában, ezzel is felhívva a figyelmet a kutatásaik témájára – ez esetben a tájfajta biotermékek jelentőségére.
Az összesen 8 ezer máriapócsi, gyöngyösi, és mátrafüredi tájfajta palánta az ÖMKi reményei szerint láthatóvá és érthetővé teszi a biológiai sokféleség szépségét, fontosságát és jelentőségét a hétköznapokban is.
Ez a tájfajta jelentősége
2014-es adatok alapján 369 ezer virágos növényfaj közül mindössze 200-at használunk élelmiszer előállításhoz. Ennél talán még érdekesebb az a 2017-es adat, miszerint a 200 növényfajból pusztán 9 adja a globális növénytermesztés több, mint 66 százalékát. A baj ezzel az, hogy ezek a kultúrnövények genetikai változatosságuk elvesztésével párhuzamosan sérülékennyé válnak az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb hatásaival szemben. A tájfajták, melyek természetes és emberi szelekció útján létrejött populációk, sokszínűségükkel teszik lehetővé az alkalmazkodást a folyamatosan változó környezethez, az időjáráshoz és a piaci igényekhez. Genetikai erőforrást jelentenek egy alkalmazkodóképesebb, helyi adottságokhoz igazodó, a gazdák függetlenségét biztosító, fenntartható mezőgazdasági modell megvalósításához – írja az ÖMKi honlapja.
Új paradicsomvírus terjed Európában: nagy veszély fenyegeti a magyar növényeket is
Az elmúlt évben egy újabb, paradicsomot károsító vírus került a növényegészségügy látóterébe: a Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV) a tobamovírusok csoportjába tartozik. Legfontosabb gazdanövényei a paradicsom és a paprika, a vadon élő növények közül pedig a fekete csucsor és a kőfali libatop. A könnyen terjeszthető vírus okozta elváltozások eladhatatlanná teszik a termést. A fertőzési kockázat csökkentése érdekében a legfontosabb a szaporítóanyag megbízható forrásból történő beszerzése, valamint a termesztés és forgalmazás során az általános higiénia betartása, a használt eszközök, göngyölegek alapos fertőtlenítése.
