8 élelmiszer, aminek búcsút mondhatunk

A klímaváltozás nyomán 2050-ig több élelmiszertől is elköszönhetünk szakértők szerint. Agrár-apokalipszis nem várható a következő évtizedekben, de a munkákat és a termelést megnehezíti majd a magas hőmérséklet és rendszertelen időjárási körülmények. Nézzük, mit nem ehet, ihat majd nagy eséllyel egy 2050 után született ember, vagy legalábbis mihez nem juthat hozzá barátságos áron!

1. Kávé

Rossz hír az arabica kávé kedvelőinek, hogy nevezett fogékony fajta a betegségekre, mint például a klímaváltozással egyre gyakoribbá váló rozsdagombára. A gomba sötétbarnává teszi a leveleket, kevesebb hozamot és gyengébb minőséget eredményez, de akár a növény halálát is okozhatja. A problémáról már 2011-ben készült egy jelentés, ami előrevetítette a szomorú jövőt, hacsak nem tesznek ellene. Nicaragua, ami a világ kávétermelésének 17%-át adja, könnyen elbúcsúzhat ezen tevékenységétől. Közép-Amerika helyett Texasból vagy Dél-Franciaországból kell majd beszerezni a kávébabot. Aggódni azért nem kell, a Starbucks reagálva a változásra saját kávéfarmot hozott létre, ahol a szárazságnak, betegségeknek és lehetséges nukleáris műveleteknek is ellenálló hibridet termesztenek.

2. Csokoládé

Legalábbis az olcsóbbik fajta. A világ különösen hőérzékeny kakaótermésének 70%-a Nyugat-Afrikában terem, ott, ahol nagy hőmérsékletemelkedésre lehet számítani a következő évtizedekben. A gazdák feljebb ültethetnék a fákat a domboldalakon, azt leszámítva, hogy Afrika nem éppen a dimbes-dombos felszínéről ismert. Egy 2011-es jelentés szerint 2050-ig 2,3 fokkal fog nőni az átlaghőmérséklet, ami a terméshozam összeomlásához, és az árak emelkedéséhez vezet majd. Ezt megelőzendő már nagyban folynak olyan kutatások, amik a hőtoleráns fajtákat próbálják kitenyészteni.

3. Mogyoróvaj

A mogyorót termelő földek szárazabbá válása drágább termést ígér. Ez a hüvelyes termésű növény rendkívül érzékeny a körülményekre: egy bizonyos időszakban 50 és 100 centiméter esőre van szüksége. Ha ennél kevesebb jut neki, akkor elszáradhat, ha ennél több, akkor pedig mérgező penész támadhatja meg.

4. Alma

Mint ismert, az almafák lombhullatóak. Azonban, ha nincs meg az igazi hideg tél, a következő tavasszal nem tud teljesen kivirágozni. Köszönhetően a hőmérséklet emelkedésének, egyre rövidebb az almaszezon, ami kevesebb és drágább almát jelent. Arról nem is szólva, hogy az íze is változhat. Más lehet, mint amire emlékszünk. A Fuji alma például lágyabb és édesebb ízű, mióta előbb borulnak virágba és érnek meg. De ugyanígy hatással vannak a változó évszakok a barackokra, szilvákra, körtékre.

5. Víz

Igaz, a vizet kevesen mondják ízletesnek, de enélkül számos étel nem létezne. Egy 2010-es riport szerint minden harmadik amerikai ország magas kockázattal fog szembenézni a vízhiányt illetően a század közepére. 2030 és 2050 között várható, hogy már jelentős problémát jelent majd friss víz találása az országok főbb mezőgazdasági és városi területein. Új forrást az elolvadó hó jelenthet.

6. Sör

A sör két legfontosabb hozzávalójának jövője ismeretlen. Egyrészt szükség van megbízható vízforrásra a sörkészítők közelében (akár a ködre – a szerk.), és különleges komlóra, ami jól bírja a hőséget. Tudósok már dolgoznak a kifejlesztésén, és egy jobb öntözési rendszeren, de a készítők aggódnak. A komlónak, nem újdonság, hideg télre és meleg nyárra van szüksége. Az angliai termesztőknek viszont csak meleg tél, és a tavasz jut, ami kevés, korán érő termést hoz. Készülhetünk tehát a kevesebb vagy drágább sörre is?

7. Hal

Egy 2012-es felmérésből tudjuk, hogy a halak kezdenek összemenni, egyre kisebbek. A globális felmelegedés következtében ugyanis csökken a halak számára felvehető oxigén mennyisége az óceánokban. Ami pedig a növekedés elengedhetetlen feltétele. A halak átlagos tömege 14, de akár 24%-kal is csökkenhet 2050-ig. Ez arra ösztönzi az embereket, hogy a hűvösebb, oxigénben gazdagabb északibb, délibb vizekre terelje a halakat. A halak zsugorodása az amúgy is kisméretű halaknak jó hír, mivel a ragadozó halak zsugorodnak.

8. Banán

A costa ricai gazdák a felmelegedést okolják a kártevők miatt, ami a termésüket pusztítja. A csapadék és a hőmérséklet megváltozása kedvez a betegségeknek, és a bogaraknak. A bogárral szennyeződött gyümölcsöt viszont képtelenség exportálni. Érdekesség, hogy egy 1950-ben pusztító talajgomba ismét felütötte fejét. Mindez rossz hír a kistermelőknek.

Készült a huffingtonpost.com cikke alapján.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindig az a fránya időjárás! Ónos eső és belvíz okoz károkat az erdőkben, és a földeken; termésátlagok az őszi betakarítási és vetési munkákról; kevesebb idén a kárbejelentés, min...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...