Közel 70 éve kutatják az uborkanemesítés lehetőségeit a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ rendszeréhez tartozó Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt.-nél (ZKI). A NAIK összefoglalta, hogyan változott a piac ebben az időszakban, és milyen eredményeket értek el. A zsugorodó hazai uborkapiac ugyan kihívások elé állította a ZKI-t, a külföldi exportpiaci jelenlétének köszönhetően azonban képes még mind a mai napig gazdaságosan működni.
Az Agrárium blog cikkét szemléztük. Eszerint az uborkanemesítés kezdeti időszakában, az 1950-es években a kutatóintézet nemesítéseinek figyelmének központjában az aprótüskés konzervuborkák álltak. Ezzel jelentős részesedést tudtak elérni a vetőmagpiacon. 20 évvel később a külföldi konkurencia térfoglalásának és a nemesítési kísérletekben mutatott lemaradás következtében jelentősen visszaesett az intézet vetőmagforgalma.
🥒 Ezt követően csupán az 1980-as években tudott előnyre szert tenni az intézet a rezisztencia tekintetében, majd az évtized második felében a kártevőkkel szembeni ellenállóságot is bevonták a rezisztencia körébe. 1991-ben a ZKI-nek a világon elsőként sikerült peronoszpóra-ellenállósággal rendelkező konzervuborkát előállítania, ami jelentős tudományos eredmény volt, és nagyobb piaci részesedést eredményezett.
Az 1990-es évek második felében kapott új lendületet a partenokarp konzervuborkák termesztése
Ez egy olyan fajta, amelynek nincs szüksége a méhek jelenlétére a növény beporzásához. A helyzetet nehezítette, hogy a ZKI-ben addig nem folytak még ezzel kapcsolatban kutatások, ráadásul a fajtában a partenokarpia szorosan együtt öröklődött a puhulásra való hajlammal. Így előbb szét kellett választani ezeket a tulajdonságokat, csak ezután lehetett a partenokarpia kérdésével foglalkozni. Az intézet 2007-ben jelentette be a Szatmár F1 fajtát, ami egy aprótüskés partenokarp termésképzésű, mozaikvírus-, lisztharmat- és peronoszpóra-ellenálló, kifejezetten ropogós típusú uborka.
Eközben komoly változásokon ment át a hazai uborkapiac is. A konzervuborka termőterülete harmadára esett vissza, így egyre fontosabbá vált, hogy az export igényeinek is megfeleljenek a fajták. Így kerültek be a nemesítésbe a szemölcsös konzervuborkák is, amik Kelet-Európától Törökországig népszerűek – írja a cikk. A beit alpha uborkák nemesítése 2012-ben kezdődött meg. Ezek leginkább mini kígyóuborkának nevezhetők, a termesztésük központja Észak-Afrika, illetve a közel- és közép-keleti országok, de exportálnak belőlük Nyugat-Európába is. A hazai kínálatot ide kattintva nézheti meg.
Az uborkatermesztés során a NAIK kísérleti telepén használt műtrágyáról ebben a videóban tudhat meg többet:
