5 videó és 25 előadás: nagy tudásanyagot adott ki az ökológiai gazdálkodás hasznos ismereteiről az ÖMKi

Negyedik alkalommal rendezte meg az  Ökológiai Gazdálkodás – Ágazati Konferencia programot az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Aki nem tudott eljönni a konferenciára, vagy lemaradt a párhuzamos előadások bármelyikéről, a rendezvény online előadástárában pótolhatja azt. Öt visszanézhető online videó és huszonöt ppt prezentáció elérhető az év egyik legfontosabb biogazdálkodás témájú programjáról.

A Neumann János Egyetem Kecskeméti Campusának területén rendezett konferencia párhuzamos szekcióin ismét a kertészeti és a szántóföldi témák iránt a volt a legnagyobb az érdeklődés – írták. A szaktanácsadási szekcióban a CAPTIVATE projektet mutatták be a hazai partnerek, az ÖMKi és a Neumann János Egyetem szakértői. A konferencia állattenyésztési szekciójának előadásaiban az ÖMKi legfiatalabb kutatási területét járták körbe az előadók, ezen keresztül pedig a digitalizáció ökológiai állattartásban betölthető szerepét és hasznosságát hangsúlyozták. A konferencia kutatási szekciója a részvételi on-farm kutatás Élő Laboratórium (Living Lab) néven közismertté vált módszertanát mutatta be.

Kiemelt jelentősége van ezért annak, hogy megosszuk egymással a jó gyakorlatokat, közösen átgondoljuk, hol és miben van szükség technológiai fejlesztésre, kutatásra, innovációra, és éljünk a lehetőséggel, amit a nehéz krízishelyzetek és a megnövekedett támogatási források megteremtenek - fogalmazott a kecskeméti konferencián Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője
Kiemelt jelentősége van ezért annak, hogy megosszuk egymással a jó gyakorlatokat, közösen átgondoljuk, hol és miben van szükség technológiai fejlesztésre, kutatásra, innovációra, és éljünk a lehetőséggel, amit a nehéz krízishelyzetek és a megnövekedett támogatási források megteremtenek – fogalmazott a kecskeméti konferencián Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője

Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője a konferencia fontosságát és a részvételi kutatás jelentőségét emelte ki:  

„2022 mindenki számára egyértelművé tette, hogy változtatnunk kell a megszokott termelési módszereinken. Akár a klímaváltozás hatásaira, az energia és inputanyag árakra, vagy a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló magasabb környezeti elvárásaira gondolunk, azt látjuk, hogy az ökológiai gazdálkodók versenyelőnyben vannak. Példát tudnak mutatni, megoldásokkal tudnak szolgálni a nem ökológiai módokon termelők számára is. Kiemelt jelentősége van ezért annak, hogy megosszuk egymással a jó gyakorlatokat, közösen átgondoljuk, hol és miben van szükség technológiai fejlesztésre, kutatásra, innovációra, és éljünk a lehetőséggel, amit a nehéz krízishelyzetek és a megnövekedett támogatási források megteremtenek. Vigyük sikerre együtt a jövő ökológiai gazdálkodását!” – mondta.

Az online előadástárat itt lehet megnézni a további tartalmakért és a részletesebb beszámolókért.

Külföldi biogazdálkodási szakemberek hoztak esettanulmányokat és tapasztalatokat

Az idei rendezvény különlegességeként több inspiráló külföldi vendégelőadó osztotta meg tudását és tapasztalatait a résztvevőkkel.

Guy Singh-Watson biokertész, az angliai Riverford Farm és Közösség alapítója
Guy Singh-Watson biokertész, az angliai Riverford Farm és Közösség alapítója

Guy Singh-Watson biokertész, az angliai Riverford Farm és Közösség alapítója, aki kis családi vállalkozásából országos biozöldség kosárközösséget szervezett, majd cégét a befektetők helyett inkább a munkavállalóinak adta el. Saját élettörténetén keresztül mutatta be, milyen sokat számít egy gazdálkodó életében a családi hagyomány és melyek voltak vállalkozásának kezdeti kihívásai.

Előadásának záró gondolataként Guy Singh-Watson elmondta: 

„Életünk számos területen mértékletesebbnek kell lennünk, és hiszek abban, hogy kevesebből is tudunk élni, valamint jövőnkre is gondolva osztoznunk kell másokkal, abban, amink van. Akkor vagyok optimista a jövőnkkel kapcsolatban, ha erre képesek vagyunk.” 

A „Helyi, szezonális és öko étkezés – megvalósítható-e a gyakorlatban?” kerekasztal beszélgetésen Geetie Singh-Watson, Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert és az első hazai kosárközösség létrehozója, valamint Králl Attila biológus, ökológus, az Agri Kulti szakértője járták körbe a kérdést.  

Az Ökológiai Gazdálkodás – Ágazati Konferencia egyik kerekasztal beszélgetése

A beszélgetés Angliából érkező résztvevője, Geetie Singh-Watson etikus gasztro-vállalkozó volt, az első londoni ökológiai vendéglátóhely, a DUKE of CAMBRIDGE (1998) és a THE BULL INN & ALBATROSS (2019) ökofogadó alapítója. 2009-ben az év üzletasszonyának és az év vállalkozójának választották a britek.  A konferencián a helyi, szezonális és öko étkezés jelentőségéről és megvalósíthatóságáról beszélt.  

Ökológiai Gazdálkodás – Ágazati Konferencia Kecskeméten. A „Helyi, szezonális és öko étkezés – megvalósítható-e a gyakorlatban?” kerekasztal beszélgetésen Geetie Singh-Watson, Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert és az első hazai kosárközösség létrehozója, valamint Králl Attila biológus, ökológus, az Agri Kulti szakértője osztotta meg a gondolatait a témáról 
Ökológiai Gazdálkodás – Ágazati Konferencia Kecskeméten. A „Helyi, szezonális és öko étkezés – megvalósítható-e a gyakorlatban?” kerekasztal beszélgetésen Geetie Singh-Watson, Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert és az első hazai kosárközösség létrehozója, valamint Králl Attila biológus, ökológus, az Agri Kulti szakértője osztotta meg a gondolatait a témáról 

Az Ökológiai Gazdálkodás – Ágazati Konferencia egyik legfontosabb előadása

Rövid időn belül második alkalommal látogatott hazánkba Dr. Knut Schmidtke, a Drezdai Egyetem professzora, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) igazgatója, a szántóföldi ökogazdálkodás gyakorlati specialistája. Ezúttal a klíma-neutrális mezőgazdaság lehetőségeit elemezte, a legfrissebb német és svájci kutatási eredmények alapján, összevetve a konvencionális és bio művelési módokat. Délutáni szántóföldi témájú szemináriumán pedig a tápanyagutánpótlásról beszélt – írták.

A Riverford Farm működésének részletei

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Biogazdaság vagy ökogazdaság? Mi a különbség a bio, az öko és az organikus jelzővel ellátott termények, zöldségek, gyümölcsök között? Ha valakinek biogazdasága van, az egyben ökoga...
Fertőzött lehet a humusz és a szarvasgombás zöldsé... A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye szerint alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botuliz...
Biopiaci helyzet – kitekintés Tudta, hogy a miniállamban, Liechtensteinben is folyik biogazdálkodás? És azt, hogy az egyik legújabb trend szerint inkább almából készítik a mézet? K...
Újra Vidék Mustra a belváros szívében! Naponta változó kínálattal újra nyit Budapesten a Vidék Mustra a belváros szívében. Hétfőtől szombatig a Belvárosi Piacon, péntekenként pedig a Szabad...
Nem volt bio a fertőzött humusz és zöldségkészítmé... Fontosnak tartjuk tisztázni az elmúlt héten nagy port kavart fertőzött humusz és különböző zöldségkészítmények ügyében kialakult téves híreket. A NÉBI...
Mi a gond a hazai biopiaccal? Egy éve hatályos az az igen hosszú nevet viselő rendelet, ami az ökológiai gazdaságokból származó termékek tanúsítására vonatkozik. Célja a fogyasztói...