A Boehringer Ingelheim gyógyszeripari vállalat idén tavasszal egy online felmérés keretében 33, olyan sertéstenyésztéssel foglalkozó vállalkozást kérdezett meg, amelyek évente több mint 125 ezer sertést visznek a piacra. A kérdések az őket érintő legnagyobb kihívásokat járták körbe. Ráadásul termelők még a javaslataikat és gondolataikat is elmondhatták. Ezeket vesszük most sorra.
A legnagyobb problémájuk a munkaerőhiány volt.
Ezt vendégmunkásokkal, illetve a bevándorlási törvény reformjával látják megoldhatónak. A véleményük szerint meg kellene engedni az országban maradást azoknak, akik dolgozni akarnak. További megoldás lehetne a középiskolások termelésbe történő bevonása, valamint a gyakornoki képzés javítása. Szintén orvosolná a hiányt a vidékfejlesztési programok erősítése és a béremelés. Ezzel könnyebbé válna nemcsak a munkaerő toborzása, hanem a megtartása is. Egyesek úgy gondolják, hogy szemléletváltozásra is szükség lehet: olyan kampányokra lenne szükség, amelyek az állatokkal való foglalkozás társadalmi megítélését javítják. Némelyek a technológiai fejlesztésében látják a kiutat, hiszen a gépesítés révén csökkenne az élőmunkaigény.
A második legnagyobb nehézségnek a nyereségesség megtartását gondolták.
Ezt az összehasonlíthatóság és a költségek nyilvántartása, valamint ellenőrzése segítené elő. Erősíteni kellene továbbá a vertikális integrációt és olyan együttműködések kialakítása válhat szükségessé, amik lehetővé teszik a jobb piaci árak elérését. Eszköz lehet még az export növelése és külföldi piacok megcélzása, valamint az állategészségügy helyzetének javítása.
Harmadik kihívásuk az értékesítési lehetőségekhez való hozzáférés.
Ehhez – szerintük – egységes piaci fellépésre van szükség. Fontos lenne továbbá elérni, hogy vámtarifa ne növekedjen és ezáltal ne romoljon a külföldi piacokhoz való hozzáférés. A vélemények szerint a csomagoló üzemekkel való együttműködés és a fogyasztó igényeknek való jobb megfelelés is elősegítené a probléma megszűnését.
A negyedik problémájuk általában az állategészségügy állapota volt.
Ennek javításához több monitoring vizsgálatra, valamint a kocaistállók, fiaztatók és hizlaldák légszűrésére van szükség. A tenyésztői munkát is magasabb szintre kellene emelni. A sertéstartók hasznosnak hasznosnak gondolnák, ha több konzultációs lehetőség adódna a feldolgozóiparral, hogy az igények megismerhetők legyenek. Az egészség védelméért a vakcinázást kellene előtérbe helyezni az antibiotikumok visszaszorításával és az épületkorszerűsítést is előtérbe kellene helyezni.
A beruházások közül az állattartók legfontosabbnak az új épületek felépítését és a szellőzőrendszer korszerűsítését nevezték meg. Ezeket az állomány genetikai cseréje követte a listán. A korszerű épületekről azt gondolják a válaszadók, hogy hatékonyabbá teszik a munkavégzés, ezáltal javulnak a termelési mutatók, a jó szellőztető rendszer pedig csökkenti a megbetegedések esélyét is.
Az elemzés az agriculture.com-on jelent meg.
