4 milliót fizetnek a külföldiek, hogy állatorvosok lehessenek Budapesten

Ötszörös a túljelentkezés Magyarország egyetlen állatorvosképző intézményébe, amely a maga nemében egyike a legjobb négy európai intézménynek – mondta a Világgazdaságnak Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. A hazai állatorvosképzés egyedülálló módon a magyar mellett angol és német nyelven is folyik, a világ közel 50 országából érkeznek hozzájuk diákok. A gazdasági lap interjúját szemléztük.

Három év után újra önálló intézmény az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE). Miért történt ez?

Így sokkal több pályázati lehetőség nyílt a számunkra, gyakorlatilag a korábbi ötszöröse. Másrészt az idegen nyelvű képzés miatt volt fontos számunkra az autonómia, és azért, mert a projektjeink különböző tudományos kutatásokra és innovatív fejlesztésekre terjednek ki. Amikor 2012-ben kineveztek az egyetem rektorának, megfogalmazódott bennem, hogy újra önállóvá tegyem a hazai állatorvosképzést. Ez 2016. július 1-jén meg is történt, az észszerűségét szerencsére ma már senki sem vitatja.

Ezekben a budapesti épületekben tanulnak az állatorvosok - Fotó: Állatorvostudományi Egyetem
Ezekben a budapesti épületekben tanulnak az állatorvosok – Fotó: Állatorvostudományi Egyetem

Ötszörös a túljelentkezés az egyetemre. Hogyan alakul a hallgatói létszáma?

600-an jelentkeztek a hazai 120, állami finanszírozású helyre, de az idegen nyelvű képzésre sem veszünk fel mindenkit. Az egyetem akkreditációja 2 ezer főre szól, 663 magyar hallgatója van, az idegen nyelvű képzésre 1178-an járnak. A hazai felsőoktatásban az ÁTE-n tanul a legtöbb idegen nyelvű hallgató. Az állatgyó­gyászatot 63 százalékuk angolul vagy németül sajátítja el. Többségük Németországból jött – most csaknem 250-en vannak –, de sokan érkeznek Norvégiából, Írországból, Angliából, továbbá Japánból és Dél-Koreából is. Nagy az érdeklődés, 52 országból vannak hallgatóink. A külföldi hallgatók nemcsak azért fontosak számunkra, mert árbevételt generálnak, hanem azért is, mert igazi nemzetközi pezsgést hoznak a budapesti, István utcai campusba.

Mennyibe kerül egy év egy külföldi hallgató számára az egyetemen?

A hazai hallgatók egy diák kivételével állami finanszírozású képzésben vesznek részt, a külföldiek pedig évente 12 ezer eurót, vagyis csaknem 4 millió forintot fizetnek. A 98 európai állatorvosképző intézményen belül hetediknek a budapestit akkreditálták, az állatorvosképzők rangsorában pedig a negyedik helyen vagyunk. Az akkreditáció annyit jelent, hogy a budapesti állatorvosi diplomát szinte a világ összes táján elfogadják.

Hamarosan átalakul az ÁTE oktatási rendszere. Miért történik ez?

Az állatorvosképzésben világszerte általános oktatást kapnak a hallgatók, ez most Budapesten tizenegy félév, amit 12 félévesre kívánunk bővíteni. A rendszer átalakításával az állatgyógyászati hiányszakmákat szeretnénk csökkenteni úgy, hogy a 12. félévben történne a napi kompetenciák hatékonyabb elsajátítása és állatfajonkénti specializáció. Világjelenség, hogy a kutya- és macskatartás elterjedésével főleg a társállatok miatt választják az állatorvosi egyetemet a hallgatók.

Megdöbbentett annak a szeptemberi kutatásunknak az eredménye, amelyben 100 hallgató közül csak 12 válaszolta azt, hogy gazdasági haszonállatokkal kíván foglalkozni.

A leendő állatorvosok a duális képzés mintájára 3 éve foglalkozhatnak fél-fél évet lovakkal, juhokkal, szarvasmarhákkal, sertéssel, baromfival és őshonos állatokkal. Az év végére már 28-an jelezték, hogy szívesen dolgoznának haszonállatokkal, gazdaságokban is. Beindult az az ösztöndíjrendszerünk, amellyel a nagy gazdaságok és gyógyszergyártók motiválják a hallgatókat, hogy ne forduljanak el a haszonállatoktól.

Cikkajánló:

Egyre nagyobb az állatorvosi szakma nemzetgazdasági jelentősége

Az állatorvosi közegészségügy talán sohasem volt annyira szem előtt, mint napjainkban. A hallgatóknak már a pályájuk kezdetén fontos látniuk, mennyire átértékelődött az állatorvoslás.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Iskolai tananyag lesz a horgászat? Érdekes ötlettel állt elő a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ). Terveik szerint 3 éven belül az általános iskolákban oktatnák a horgászatot, s...
Ha nem szexi az agrárképzés, legyen gyakorlatiasab... A Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös célja, hogy minél többen akarjanak agrárszakmát tanulni. Ezért partnerségi meg...
Egyre nagyobb az állatorvosi szakma nemzetgazdaság... Az állatorvosi közegészségügy talán sohasem volt annyira szem előtt, mint napjainkban. A hallgatóknak már a pályájuk kezdetén fontos látniuk, mennyire...
Kétszer annyi a mezőgépésztanulók száma, mint 5 év... Öt év alatt kétszeresére nőtt a mezőgépész tanulónak jelentkezők száma – derült ki az agrárminiszter parlament honlapján olvasható írásos válaszából. ...
Hanyagság és figyelmetlenség fenyegeti a magyar ju... A juhtartás gazdaságosságát befolyásoló betegségek címmel tartott előadást az Alföldi Állattenyésztési Napokon Hódmezővásárhelyen Dr. Abonyi Tamás, a...
Ingyenes „Parlagfű kisokos” kérhető és tölthető le... A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az új tanévben is az általános iskolák figyelmébe ajánlja a „Parlagfű kisokos” című információs füzetet. ...