Az elmúlt 20 évben mintegy 3000 milliárd forintnyi vidékfejlesztési uniós támogatást kapott a magyar mezőgazdaság – mondta Kapronczay István agrárközgazdász szombat reggel az M1 csatornán. A szakértő hozzátette: ha ezt az összeget leosztják, akkor mindössze 1 millió forint jut gazdaságonként, amiből nem jönnek ki egy korszerű traktor abroncsai. Ezért nagyon fontos, hogy hatékonyan használják fel a támogatásokat. A műsorban elhangzott, hogy az öntözött területek növelésére szánt uniós forrásoknak csak egy részét tudta lehívni az ország.
A szakértő szerint az öntözés az egyik legnehezebben működő eleme a vidékfejlesztési politikának. Ezért az, hogy egyáltalán sikerült valamennyi támogatást elérni, a magyar tárgyaló delegáció sikere. Európában vita folyik arról – a környezetvédelem miatt -, hogy szükséges-e egyáltalán támogatni az önözést. Magyarország azonban különleges helyzetben van, hiszen Európában a földek átlagosan 8 százalékát öntözik, miközben ez az arány itthon csupán 2 százalék – mondta.
Drága és körülményes
Kapronczay István szerint miközben a kontinens országai többnyire vízhiánnyal küzdenek, addig Magyarországnak víztöbblete van. A rendelkezésre álló 50 milliárd forintból viszont csupán 13-14 milliárdot kötöttek le öntözésre. Ennek az is oka, hogy ez egy nagyon drága beruházás, így komoly számításokat igényel az is, hogy pontosan milyen körülmények között térül meg – számolt be róla a Magyar Távirati Iroda híre.
Ömlik a pénz és a víz is: évente 17 milliárd forint jut öntözésfejlesztésre
További nemzeti forrásokat különített el öntözésfejlesztés megvalósítására a kormány, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A 2017 végén megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat előírta többek között az öntözési kataszter készítését. Annak részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a felszíni vízzel jelenleg kielégíthető hatásterületen végzett el vízigény-felmérést: ennek során a gazdálkodók közel 300 ezer hektár öntözésére jeleztek új igényt. A hatalmas összeg elsősorban a vízkeresleti oldal fejlesztését biztosítja, többek között közel 100 beruházás előirányzásával és további feladatok meghatározásával. Közel 34 milliárd forint jut az eredményes működést támogató infrastrukturális-, eszköz- és humánerőforrás-hiány megoldására. Nagyjából 600 millió forintból mérik fel az állami főműveket és a mezőgazdasági földterületek között elhelyezkedő helyi érdekeltségű közcélú vízilétesítményeket.