Kétszer annyi hasznot hoz, mint egy szántóföldi zöldség, igaz, az első szüretre 4 évet kell várni. Utána azonban 20-25 éven át számíthatunk homoktövis-ültetvényünkre.
„Azért ez nem ilyen egyszerű!” – int Csépe Balázs. „Sokan úgy vágnak bele a telepítésbe, hogy sem a munkaerő-szükségletét, sem a környék hűtőházi kapacitásait nem mérték fel előtte. Nem beszélve arról, hogy pár száz mázsa homoktövisért nem hajolnak le a felvásárlók.”
A 43 éves agrármérnöknek nemcsak évtizedes tapasztalata van bogyósgyümölcs-termesztésben, de jó szervező is lehet, mert a tavaly életre hívott Best Berry Homoktövis Szövetkezet máris 40 taggal dicsekedhet. Ez az ország homoktövis-termelőinek cirka egyharmada. Idén szeretnék elérni, hogy a tagok által termelt bogyómennyiség elérje a 400-700 tonnát. Ennyi alapanyag már megmozgatja a legnagyobb vevők fantáziáját is.
Gyógyhatású, csak papíron nem
A homoktövis rendkívül gazdag vitaminokban, C-vitaminból tízszer több van benne, mint a citromban. Gazdag E-vitamintartalma miatt antioxidáns hatású, olaja négy különböző Omega-zsírsavat is tartalmaz. A homoktövisnek immunrendszer-erősítő és öregedésgátló hatást tulajdonítanak a világ számos országában. Nagyra értékelik a Közel-Keleten, de a skandináv és a balti államokban is. Az EU viszont nem ismeri el gyógyhatású terméknek.
„A fogyasztók bizonyára nem értenek egyet az unióval, mivel a homoktövis keresett cikk a patikákban. Így reményeim szerint mi is egyre több gyógyszertárnak tudjuk szállítani. Amíg ez a hazai értékesítési csatorna ki nem épül, továbbra is külföldre visszük a bogyót” – közli Csépe Balázs.
A szövetkezet oroszlánrészt vállal a bogyók központi hűtésében, tisztításában, lézeres válogatásában, tárolásban és értékesítésében. Mindezt egyelőre bérelt csarnokban, bérelt gépekkel végzik. „Magasak a költségek, de még mindig olcsóbb egyben kezelni ennyi terményt, mint külön-külön. Csak a hűtési költségen 30%-ot takaríthatnak meg így a termelők” – magyaráz a szövetkezet vezetője.
Az integrált termelők négy homoktövisfajtát termesztenek a német fajtakörből. A legjobb hazai ültetvények 30 tonnás termést produkálnak hektáronként, akár öntéstalajon is. A homoktövis nem pillangósvirágú, mégis nitrogénkötő. Nem egy Rhizobium, hanem egy Frankia baktériumfajjal él szimbiózisban – ez a típusú nitrogénfixáló kapcsolat csak fás szárú növényekkel jön létre. A lényeg, hogy nem igényel műtrágyát a termeléshez, ám a mikroelemes lombtrágyát meghálálja. Kártevőkkel, kórokozókkal szemben ellenálló, így a vegyszermentesen termelt bogyók bio minősítést nyerhetnek.
A termelés során egyetlen extra igénye van: mivel gyakran kerül rossz vízgazdálkodású talajra, ha 10 tonnánál több termést szeretnénk, akkor igény szerint (talajnedvesség-mérés alapján) öntözni kell. A talaj víztartalmát és a nitrogénfixáló baktériumokat célszerű szalmás takarással óvni, és nem túl tág térállásba ültetni a növényeket. A telepítésre egy homoktövis-dugványt 650-900 forintért lehet megvenni a szövetkezeti faiskolában.
A termelés legköltségesebb és legkellemetlenebb mozzanata a betakarítás. Egy bőrkesztyűs brigád a termőágat bogyóstul lemetszi, majd hűtőházba szállítják. Itt az ágat lefagyasztják, és ebben az állapotban megy a cséplődobba. A lehullott bogyókat aztán lézeres válogatógép osztályozza. A feldolgozási folyamat innentől kezdve a vevő igényei szerint alakul.
