160-nál is többen haltak meg, mert a földjüket védték

Legalább 164, saját földjét az ipar és a mezőgazdaság terjeszkedésétől védelmező embert öltek meg tavaly világszerte, a legtöbbet a Fülöp-szigeteken – közölte a brit székhelyű Global Witness nevű emberi jogi szervezet, amely 7 éve készít ilyen összesítéseket. A szervezet tagjai tavaly a világ 19 országában gyűjtöttek adatokat, és arra jutottak, hogy egy hétre átlagosan 3 gyilkosság jutott. Túl sok áldozatot követel a földvédelem.

A bányaipari tevékenységekkel 43 gyilkosság hozható összefüggésbe, de öltek meg vízerőművi beruházások, fakitermelés és mezőgazdasági beruházások ellen tiltakozókat is. Az előző évhez képest tavaly megnégyszereződött a vízhasználattal összefüggő vitákban megöltek száma. Ezek miatt 17 halálos áldozat volt. A növekedést a szervezet részben a globális felmelegedéssel, a szokatlan esőzésekkel és talajvizek elapadásával magyaráz. Mindezek kiváltképpen Latin-Amerikában, Afrikában és Dél-Ázsiában voltak jellemzőek – írta az Origo.

160-nál is több embert öltek meg a földvédelem miatt - képünk illusztráció
160-nál is több embert öltek meg a földvédelem miatt – képünk illusztráció

Ők a dicstelen elsők a földvédelem miatti halállistán

A statisztikát 30 gyilkossággal a Fülöp-szigetek vezeti, második helyen Kolumbia 24, a harmadikon India 23 áldozattal áll, őket Brazília 20 és Guatemala 15 emberöléssel követi.

A környezetvédelem nem bűn – gazdákat ölni igen!

Tavalyelőtt 197 olyan embert öltek meg, akik a földjüket vagy a környezetüket védték bányászati, földművelési, infrastrukturális projektekkel szemben, vagy orvvadászokkal szálltak harcba. A szupermarketek éhsége a szója, a pálmaolaj, a cukornád, illetve a marhahús iránt a mezőgazdasági területek növelését teszi szükségessé. Sokszor a bennszülöttek területeinek és más közösségileg tulajdonolt földek kárára. Itt írtunk tavaly a két évvel ezelőtti statisztikáról.

Fenyegetés, megtorlás, ellenállás

A Global Witness tisztában van vele, hogy sok eset bejelentetlen marad. Az sem ritka, hogy a szavukat felemelőket fenyegetik, zaklatják, bűnözőként kezelik. Egy EU-s szervezet, az Environmental Justice Alas 2335 olyan esetet jegyzett fel, amelyekben feszültségek keletkeztek víz, terület, szennyezés, vagy kitermelési munkák miatt. Ezek száma és intenzitása pedig egyre növekszik. Az ellenállás jelei is mutatkoznak: Hondurasban, Nicaraguában csökkent a bűnesetek száma, a Fülöp-szigeteken 116 szervezet adott ki petíciót, kijelentve: „A környezetvédelem nem bűn”. John Knox az ENSZ speciális referense arra szólította fel a kormányokat, hogy számolják fel a büntetlenséget. Kiemelte, hogy a médiának fontos szerepe van az átláthatóság növelésében.

Share Button