Évek óta törekszik a szaktárca a hazai halfogyasztás növelésére. A célok megvalósításához hozzájárulhat, hogy a fogyasztási célú hal ÁFA tartalma 27 százalékról 5 százalékra mérséklődött. A 2014-2020-as Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) végrehajtásához az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból Magyarországnak megállapított tagállami kerettel és a nemzeti önrésszel együtt mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg a halgazdálkodás fejlesztését, a hazai haltermelés és halfeldolgozás bővítését, valamint a halfogyasztást ösztönző marketing tevékenységet segíti.
Nagy István azt is hozzátette, hogy megszületett az „Állami halgazdálkodási feladatok támogatása” fejezeti kezelésű előirányzat, aminek kerete idén 500 millió forint. Az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogy a jelenlegi egy főre jutó éves átlag 5, 7 kilogrammos halfogyasztás minél előbb megduplázódjon. Az étkezési célra szánt hal mennyisége az elmúlt években folyamatosan emelkedett Magyarországon. Többek között az intenzív módon történő afrikaiharcsa-termelés növekedésének köszönhetően, amely tavaly közel 3200 tonna étkezési halat adott a piacnak. Ezzel a mennyiséggel Európában az elsők között vagyunk – írja az Agrárminisztérium weboldala.
Az európai átlaghoz képest alacsony magyar halfogyasztás oka sokaknak az iszapíz és a zsíros halhús
Bár viszonylag sokat fogyasztunk belőle, Magyarországon a tógazdasági ponty fogyasztói megítélése rossz. A szálkák mellett a fő kifogás, hogy a pontyhús zsíros és kellemetlen iszapíze van. Ezek a rossz tulajdonságok összefüggésben vannak az életmódjával és a tartástechnológiával, leginkább a takarmányozással. A haltermelőknek ezért oda kell figyelniük a tenyésztett halak minőségére is. Érdemes más haltápra váltani: az új irányok követésével több pénz és jobb minőségű termék érhető el a tavi pontytakarmányozás megváltozásával – erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
