Már csak bő egy hónap van vissza Szent György napjáig, amikor is Magyarországon a régre visszanyúló tapasztaltok alapján optimális az idő a kukoricavetéshez. A hagyományt ugyan a felmelegedés egyre erősebben érződő hatásai gyakran felülírják, ennek ellenére érdemes tudatosan a kérdéshez hozzáállni. Ebben segít a Magyar Kukorica Klub által megfogalmazott 13 pont, amiket az alábbiakban olvashat.
- Először is emlékezni kell a fő járulékos veszedelmekre, amelyek éppen az ilyen évjáratokban rontják tovább az esélyeket: drótféreg kártétel, mocskospajor kártétel, gyomosodás, levéltetvek, kukoricamoly, gyapottok bagolyepke, atka, golyvásüszög, többféle fuzárium- és aflatoxin, az “aszálybetegségek” következtében
- Aztán emlékezni kell arra, hogy kártevők és betegségek ellen hatékonyan védekezni csak egyenletesen kelt és egyenletes fejlettségű állományban lehet!
- Arra is kell emlékezni, hogy betegségekkel szemben csak az ellenálló hibrideket lehet megvédeni!
- Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a gyomirtó szereket nem minden hibrid tűri egyformán – rendkívüli időjárásban az esetleges érzékenység fokozódik – ilyenkor a rosszul megválasztott gyomirtó szer is tehet kárt!
- A talajban még megtalálható nedvességgel takarékosan kell bánni – ez a szántások mielőbbi lezárásával (elsimításával, tömörítésével) érhető el – egyébként, aki ezt még nem tette volna, már jól elkésett!
- A szántás nélküli, de lazított területeket, függetlenül a mulcsborítástól, le kell hengerezni
- A “no-till” területeket, ha nincs komplett, vastag mulcstakaró, sekélyen meg kell tárcsázni, és lehengerezni (ha megfelelő, egyenletes fedettséget biztosít a mulcstakaró, nem szabad megbontatni!)
- A kiszáradt, rögös táblákat hengerben kell tartani, s csak ha helyreáll a felső legalább 20 cm nedvességtartalma, akkor szabad vetni – nem baj, ha elhúzódik május elejére
- Ha nem jelez a meteorológia erős lehűlést jelentős csapadékkal, a vetést előre kell hozni április első felére, hogy a talajban még meglévő nedvességgel a kukorica kikelhessen, s biztonságban várhassa a következő csapadékot
- A vetéstávolság egyenletességére a megszokottnál is jobban kell ügyelni, s a tervezett tőszámot az ajánlati sáv alsó határértékéhez kell igazítani
- Igazán nagy szükség lesz a szakszerű starter trágyázásra (5×5 cm szabály!), hogy a gyökér mielőbb tápanyaghoz jusson
- Már kisebb kockázati szinten is használni kell talajfertőtlenítő szert a drótférgek és a kukoricabogár lárva ellen (a drótféreg látványosan öl, a kukoricabogár lárva alattomosan pusztít, és száraz talajban nincs gyökérregeneráció!)
- A talajfertőtlenítésről korábban azt tartották, hogy bizonyos mértékig véd a mocskospajor és a kukoricabogár lárva ellen, de ez a hiedelem azokból az időkből származik, amikor még goromba, hosszú hatástartamú és (a legutóbbi időkig) felszívódó hatású talajfertőtlenítő szerek is használhatók voltak. (A kukoricabogár lárvák május közepétől, a vetési bagolylepke hernyói június elején kelnek, az utóbbiak főként gyomos kukoricatáblákban!)