1200 hektárról tervezi támogatni az új rektor a legnagyobb magyar agráregyetemet

Az agráriumban zajló hatalmas fejlődés lekövetéséhez elengedhetetlen a korszerű felsőoktatás. Mintegy 200 milliárd forintos beruházással eddig a magyar felsőoktatásban nem látott méretű egyetemi campusfejlesztést indítanak el Gödöllőn, ahol egy, a már 21. századi igényeknek is megfelelő, modern létesítményt szeretnének felépíteni az elkövetkezendő években. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem frissen kinevezett rektora Gyuricza Csaba a magyar agrár-felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélt.

Dr. Gyuricza Csabát Áder János köztársasági elnök nevezte ki az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorának, a megbízása pedig 2026-ig, 5 évre szól. A többek közt Gödöllőn, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetben (KTI) végzett szakember már az elmúlt évben is már az intézmény élén állt, aktív szerepet vállalt a MATE megalakulásában. A egyetem új rektora úgy gondolja, hogy agrár-felsőoktatás egyik legnagyobb problémája az elmúlt években az volt, hogy Magyarországon 17 intézményben, városban átlag ezer diákkal szétaprózódva zajlott a képzés. Ez így nem volt versenyképes, nemcsak hazai, hanem nemzetközi felsőoktatási térben sem – nyilatkozta a Portfolio-nak.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem frissen kinevezett rektora. Gyuricza Csaba - Fotó: Adam's Photovision, Gödöllő
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem frissen kinevezett rektora. Gyuricza Csaba – Fotó: Adam’s Photovision, Gödöllő

Az egyesítés története

2020. március 11-én született meg a kormánydöntés a magyar agrár-felsőoktatás integrációjáról. Ennek eredményeként jött létre a MATE, amelynek egységébe került a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem teljes egészében, valamint magában foglalja az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi campusát, a Pannon Egyetem Georgikon karát, illetve a NAIK 11 kutatóintézetét, továbbá gazdasági társaságait. A szervezeti átalakítással a meglévő karok, szervezetek helyére 22 intézetből álló rendszert építettek, ami azt jelentette, hogy campusok közötti horizontálisan működő intézeti egységek jöttek létre.

Rengeteg szervezeti párhuzamosságot fel is kellett számolniuk, például voltak olyan szakterületek, amelyeknek 10-15 szervezeti egysége volt különböző osztályok, tanszékek, intézetek, kutatóközpontok formájában a korábbi struktúrában. Ezeket egységesítettek, illetve egységes szakmai irányítás alá vontak, így állt fel az új egyetem tényleges integrált működése. Célunk, azzal, hogy létrehoztuk Közép-Európa legnagyobb agrár-felsőoktatási intézményét, hogy ne csak a legnagyobbak, hanem a legerősebbek is legyünk – mondta.

Változások az állományban

Az elsődleges feladat az volt, hogy felállítsák az új intézményrendszert, és az, hogy az ország legnagyobb felsőoktatási integrációját megvalósítsák – ezt pedig botrányok nélkül sikerült is megvalósítani. Nagyon sok embert érintett az integráció és sok érdeket is sértett: többek között megfelezték a vezetői pozíciók számát és jelentős leépítés is történt, amely összességében mintegy 200 munkavállalót érintett. Az új rendszernek érdekeltségi, ösztönző és motiváló elemei is lesznek a munkavállalók számára, valamint olyan hallgatói környezet alakul ki, amely vonzóvá teszi a diákok számára is az egyetemet. Meggyőződésem, hogy ehhez infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, ebben a tekintetben komoly tervekkel vágunk neki a következő időszaknak. Ennek érdekében Gödöllőn egy eddig a magyar felsőoktatásban nem látott méretű campusfejlesztést indítunk el. Ez a jelenlegi tervek szerint 200 milliárd forintos beruházást jelent – mondta Gyuricza Csaba.

Gyuricza Csaba a MATE gödöllői campus főépületének teraszán - Fotó: Adam's Photovision, Gödöllő
Gyuricza Csaba a MATE gödöllői campus főépületének teraszán – Fotó: Adam’s Photovision, Gödöllő
1200 hektár földterület birtokában

A rektor arról is beszélt, hogy az állományuk több mint 1400 ingatlant foglal magában, illetve az alapítvány portfóliójában jelentős földvagyon is van, amely 12 ezer hektárt tesz ki. Ez nem csak szántóterületet jelent, hanem erdőket, halastavakat, legelőket, tehát gyakorlatilag minden művelési ágat, amelyet amellett, hogy az oktatás és kutatás szolgálatába tervezünk állítani a saját források növelését is biztosítja. Ez hatalmas lehetőséget jelent, mert egyrészt nemcsak az egyetem vagyonát, hanem a gazdálkodását, a finanszírozását is tudja segíteni, másrészt pedig a gyakorlati képzést erősíti.

Mintagazdaságok

Az agrár-felsőoktatásnak megvan az a sajátossága, hogy nagyon komoly gyakorlati háttér kell hozzá, tangazdaságok kellenek. A földterületeket, amelyek eddig az integrált intézmények birtokában voltak, úgy kell majd fejleszteni, hogy egy, vagy több nagyon korszerű tangazdaságot is hozzunk létre, együttműködésben a piaci partnerekkel, agrárcégekkel. Utóbbiakkal az együttműködés a múltban nem volt teljes körű, de ennek fejlesztésére a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Úgy tűnik, hogy a fiatalok számára is egyre vonzóbb az egyetem, ezt pedig a számok is jól bizonyítják. 20 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a jelentkezések száma, míg országosan a felsőoktatásba jelentkezőké csupán 10-11 százalékkal emelkedett – közölte a szakember. A teljes cikk a Portfolio oldalán olvasható.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Elfordulnak a fiatalok a mezőgazdasági képzésektől... Alig van olyan ágazat, amely kevésbé vonzó a pályaválasztó fiatalok számára, mint az agrárium: mind közép-, mind felsőfokon csökken a diákok érdeklődé...
Elfogynak az agrárszakemberek? Az agrárszakemberek képzése a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszeripar megteremtésének, majd működtetésének elemi feltétele. Az agrártudományi isme...
Agráros diákok, irány külföld! A Debreceni Egyetemen már 2001 óta minden évben lehet pályázni a CEEPUS programon történő részvételre a környezetgazdálkodási agrármérnök hallgatóknak...
Agráregyetemen fejlesztik a magyar zöldségek és gy... A hazai zöldség-gyümölcs ágazat innovatív fejlesztését és versenyképességének növelését tűzte ki egyik céljának Magyarország legnagyobb agráregyeteme,...
Egyre népszerűbb az agrárképzés Mosonmagyaróváron... A meghirdetett 54 képzésből végül 29 fog elindulni a mosonmagyaróvári Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán. Az agrárkar...
Új dékán vezeti a debreceni agrárkart Az élelmiszertudomány nemzetközileg elismert professzora, Bánáti Diána vezeti július 1-jétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi é...