Kelendő a magyar nyúlhús, de inkább külföldön. A termelés csaknem 96 százaléka külföldre megy, amit a jelek szerint egyre kevesebb tenyésztő állít elő. Körülbelül 20 dekagramm nyúlhúst eszünk Magyarországon fejenként egy évben, míg az európai átlag két kilogramm. A legtöbb kiskereskedelmi láncban ma már kapható a húsféle. […]

A világon előállított nyúlhús mennyisége 1961 és 2012 között több mint háromszorosára nőtt, 2012-ben meghaladta a 1,4 millió tonnát. Az elmúlt fél évszázadban megváltozott a termelés kontinensek szerinti megoszlása. Amíg Európa 91%-os részesedése 1961-hez képest 2012-re 40% alá csökkent, addig Ázsia már a világ termelésének több mint felét (52%) adta. Az egyes kontinensek nyúlhústermelése a nyúltenyésztésben vezető szerepet betöltő országok teljesítményétől függ. Az országok rangsorát 1993-ig Olaszország, azóta pedig Kína vezeti, 2012-ben a két ország együtt a termelés több mint kétharmadát adta. A legnagyobb növekedést a távol-keleti ország érte el, amely 2012-ben 735 ezer tonna nyúlhúst, a világ termelésének 52%-át állította elő. Kínában a nyúlhús mint egészséges élelmiszer előállítását a kormány is támogatja. […]

Bár a pampafű őshazája – nevéből adódóan – Dél-Amerika, a magyar kertekben is egyre népszerűbb. Ismerkedjünk, hát, meg vele. […]

A tavaszi vetésű növényeket a szántóföldi növénytermesztésben az ország különböző termőtájain, jelentős területen, összességében mintegy 1,8-1,9 millió hektáron termesztik. A tavaszi vetésű növények közül a kukorica és napraforgó termőterülete a legnagyobb, a többi növényé ennél nagyságrendileg kevesebb. […]

Számtalan, rendkívül biztató eredményű kísérletet követően az első permeteződrónok 6-7 évvel ezelőtt kerültek piacra. Előbb-utóbb minden gazdálkodónak el kell gondolkodnia majd azon, hogy esélyt ad-e az innovatív technológiának, ugyanis a drónipar robbanásszerű fejlődése és térhódítása világszerte megfigyelhető. A modern mezőgazdaság és a precíziós gazdálkodás hatékony eszközei a drónok. […]