Továbbra is az EU-s országok listájának végén kullogunk a halfogyasztást illetően. Ennek ellenére az idei Budapesti Halfesztivál volt a földrész legnagyobbika. Az ágazat fejlesztésére támogatás is jut, és megalakult egy új halászati főosztály is. Mi várható az ágazatban? Cikkünkből kiderül!
Hazánk vízrajzi adottságai, termelési hagyományai miatt jelenleg is fontos szerepet játszik az európai édesvízi haltermelésben. Természetes vizeinken csökken a halászati hasznosítás jelentősége, inkább a horgászhasznosítás kerül előtérbe. Haltermelésükre az extenzív tógazdasági termelés és intenzív halnevelés volt jellemző az elmúlt években. A tengeri fogások visszaesésével azonban nagyobb teret kaphatunk a víz visszaforgatásán alapuló, zárt haltermelő rendszereknek is. A tógazdaságokban főként pontyot, az intenzív termeléssel afrikai harcsát, és egyre több tokfélét termelünk. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is 22-25 ezer tonna halra számítanak a tógazdák és halászok.
A haltermelést (főként a Dunántúlon) az időjárás nehezítette meg, a kora tavaszi csapadékos időben csúsztak a lehalászások, a nyári nagy hőség pedig a ragadozóállományt tizedelte meg. Emellett Horvátországból nagy mennyiségű, olcsó, édesvízi halat hoztak be az országba. A szomszédos országból származó hal ára azért rendkívül alacsony, mert ott a haltenyésztéssel foglalkozó gazdaságok nemzeti forrásból jelentős támogatást kapnak, ráadásul a jobb éghajlati feltételek miatt hosszabb a tenyészidő. Emiatt Magyarországon nyáron esett a hal ára, ami nagymértékű veszteséget okozott a hazai termelőknek. Az értékesítési, gazdálkodási nehézségek arra sarkallták a haltermelőket és az ágazati szakmai szervezeteket, hogy saját kezükbe vegyék az értékesítést. A halászati vállalkozásoknak egyre több helyi értékesítési pontra (helyi halboltok, kis feldolgozók, piacok) van szükségük az országban, és fontos a közösségi marketing tevékenység élénkítése is. A halárak az idén nem változnak a múlt évihez képest, egy kilogramm élő ponty ára a vásárlás helyétől függően 800-1200 forint között mozog az országban, míg ugyanezen termék feldolgozott formájáért 1200-1500 forintot kérnek.
Ennek ellenére elmondható, ha nincs karácsony, még a jelenleginél is szegényesebb lenne a magyarok halfogyasztása. Bár az utóbbi években némileg emelkedett már, az uniós átlagos 18-20 kg-s fogyasztáshoz képest, mi csak 4 kiló halat eszünk. 35-40%-át decemberben, de sok az import hal. Az ünnepek alatt elsősorban ponty kerül az asztalra rántott és halászlé formájában. A belföldön megtermelt halak fogyasztását a ’Kapj rá!’ elnevezésű kampánnyal próbálják ösztönözni, ami a halételek sokféleségét is szeretné ismertebbé tenni. A hagyományos médiafelületek mellett a rádióban, kisfilmekben, interneten is népszerűsítik a halfogyasztást. Emellett receptverseny, látványkonyha és bolti kóstoltatás, valamint a december 18. és 20. között a fővárosi a Magyar Vasúttörténeti Parkban megrendezendő karácsonyi halvásár is ennek a színtere volt.
Tavasszal már hallhattunk arról, hogy a minisztérium külön államtitkárság alakult, ami a halászattal, vadászattal, földügyekkel foglalkozik. A hazai horgásztársadalom és halfogyasztás növelése érdekében 600 millió Ft-os pénzalapot különítettek el. A támogatást a halászattal, horgászattal kapcsolatos programok, eszközbeszerzések finanszírozására, szemléletformáló kampányokra, horgászutánpótlás-nevelésre, valamint a szakhatóságok megerősítésére és halőrzésre, illetve haltelepítésre is fordítható. Ezen kívül az újabb EU-s költségvetési ciklusban 15,5 milliárd Ft-os halászati támogatásra készülhetünk. Az első pályázatok 2016 tavaszára várhatók. Egyelőre az előző halászati programból megmaradt szabad felhasználású forrásból megmaradt 400 millió Ft-ra lehetett pályázni novemberben. A forrásból megvalósított beruházásokat (eszközök és gépek beszerzése) idén december 31-ig kell megvalósítani, a kifizetési kérelmeket 2016. január 5-ig kell majd benyújtani.
| Tudta? |
| A világ legjelentősebb édesvízi haltenyésztést folytató országban, Kínában is jelentős szerepe van magyar szakembereknek. A kínai akvakultúra fejlesztésében magyar kutatók is részt vállaltak. |
Forrás: halaszat.kormany.hu, MTI, Trade magazin
