Legfontosabb olajnövényeink a napraforgó és a repce. Cikkünkből sok érdekesség kiderül, többek között az említett növények származása és magyarországi termesztésük helyzete is.
A napraforgó termesztés múltja Magyarországon
Észak-Amerikában már évezredek óta termesztik a napraforgót, mint haszonnövényt, Európába viszont csak a 16. század közepén kezdte meg térhódítását. Hazánk területére még ennél is később került be a növény. Kezdetben csak a termőföldek szélén, úgynevezett szegélynövényként termesztették, majd később, amikor észrevették, hogy milyen jól hasznosítja a tápanyagokat és mennyire jól viseli a szárazságot (és még biztos piaca is volt) kezdték nagyobb területen termeszteni. Magyarország első olajütő üzeme Ercsiben jött létre 1812-ben, ezt követte fokozatosan a többi üzem megalapítása. Sokáig csak a vad fajtát termesztették, a nemesítés csak az 1930-as éveket követően kezdett kibontakozni. Komoly fajtahasználatbeli változást a II. világháború hozott, ezt követően kezdték termeszteni a kártevőkre és betegségekre rezisztens fajtákat, majd később a hibrideket is.
A repce múltja és jelentősége
A repce ősi alakja nem ismert, kutatók csak az elvadult alakjaival találkoztak, ezek kerültek nemesítésre. Valószínűleg Dél-Nyugat-Európából, vagy Ázsiából származik ez a növény. Az európai kontinensen a 13. századtól van jelen, főleg a hűvösebb éghajlattal rendelkező területeken.
A repce, hasonlóan a napraforgóhoz a 18. századtól kezdődően található meg a termesztett szántóföldi növényeink között. Több felhasználási módja is volt a kezdetekben, olaját előszeretettel használták világításra és étolajként is. Étkezésben a napraforgóhoz képest kevésbé lehet felhasználni magas erukasav tartalma miatt. Modern kori elterjedésének legfőbb oka a biodízel-előállítás, ugyanis ennek a repceolaj a fő alapanyaga.
Magyarországi termőterületének nagysága igen változó, 1920 és 1990 között 2-60 ezer hektár között ingadozott.
Másfajta időjárást igényel, mint a napraforgó: alacsonyabb a hőigénye, így inkább azokban a nyugati, hűvösebb éghajlatú országokat kedveli, ahol az ennek megfelelő éghajlat uralkodik.
Termésmennyiségek, pontos adatok
Napraforgó termésmennyiségek, termőhely méretek (2000-2013)
A napraforgó hazai termőterülete az elmúlt 13 évben folyamatosan változott. A legkisebb termőterület a 2000-es évben volt, amikor is mindössze 298.795 hektáron termesztették a növényt. Ezzel szemben a összterület nagysága 2012-ben 615.097 hektár volt, az eddigi csúcs. Azt is gondolhatnánk, hogy a termőterület méretével egyenletesen növekszik a termésmennyiség is, azonban ez nem így van. A fent említett időszakban a legkisebb termésmennyiséget ugyan az az év produkálta, amikor a termőterület is a legkisebb volt (2000-ben, 483.649 tonna), ellenben a legnagyobb termést a 2013-mas esztendő hozta, ekkor 1.484.368 tonna terményt sikerült betakarítaniuk a gazdáknak.
13 év alatt durván háromszorosára nőtt a termésmennyiség, viszont a termőterület „csak” duplájára emelkedett. A nagyobb termésmennyiséget megfelelő termesztéstechnológiával sikerül elérniük a gazdáknak és ezek a módszerek évről-évre jobbak lesznek.
Repcetermesztés (2000-2013)
A napraforgóhoz képest lényegesen kisebb területen termesztik a repcét Magyarországon. Termőterületet nézve a mélypont a 2003-mas esztendő volt, ekkor csak 70.951 hektáron termett repce hazánkban. Legnagyobb termőterületet a 2009.-es év hozta, 260.608 hektárral. Termésmennyiséget tekintve a 2000-es év volt a legsikertelenebb, ekkor 179.319 tonna repcét sikerült a tárolókba juttatni, majd 2008-ban jött a csúcspont, 654.706 tonnás terméssel. A többi évet tekintve a termésmennyiség egyszer sem haladta meg a 600.000 tonnát, így még értékesebb volt a 2008-as termés. A repcénél kevésbé látszik az a tendencia, ami a napraforgónál megfigyelhető, hogy az új technológiák bevezetésével növekedne a termésmennyiség. A repcénél inkább a talajminőség és az időjárás a fő befolyásoló tényező.
Forrás: AKI+Magro.hu
