Állatkínzás, vagy forradalmi ötlet? – néhány gondolat a drencselésről

Sokak számára ismeretlen kifejezés és eljárás a drencselés, amellyel az ellést követő megnövekedett tápanyagigényt próbálják kielégíteni szarvasmarhák esetén. A módszer rendkívül megosztó, mivel lényegében kényszeritatásról beszélünk, ami nem feltétlenül jó érzés az állatnak.

A tejelő szarvasmarhák szaporítása nem olyan egyszerű, mint amilyennek az elsőre látszik. Az ellés előtt álló tehenet ugyanis nem szabad túletetni (túlkondícionálni), mivel a túlzsírosodás komoly problémákhoz, akár ketózishoz is vezethet.

Hogy mennyire humánus megoldás ez, arról megoszlanak a vélemények (Fotó: techmixglobal.com)
Hogy mennyire humánus megoldás ez, arról megoszlanak a vélemények (Fotó: techmixglobal.com)

 

Az anyának ellés után jelentősen megugrik a takarmányszükséglete, mivel a tejtermeléshez többlet tápanyagra van szükséglete. Viszont ebben az időszakban a tehén nem tud annyi tápanyagot felvenni, amennyi kielégítené a tápanyagszükségletét. Ebből adódóan a jószág testsúlya folyamatosan csökken, mert a saját tartalékait éli fel. Ennek leginkább abban az esetben van jelentősége, ha ismét meg akarják termékenyíteni a tehenet. Rossz kondícióban ugyanis nem lesz sikeres a megtermékenyítés, ami pedig a gazdaság számára hátrányt, vagyis többlet költséget eredményez.

Szondán keresztüli táplálás – állatbarát tecnológia?

A fent említett problémára már sokan keresték a megoldást. Egy biztos, az ellést követően képtelenség annyira megemelni a takarmány tápanyagtartalmát, hogy az elegendő legyen a szarvasmarhának, így ez nem jelent megoldást. Kutatók kiderítették, hogy a tejtermelést tápanyaggal kiszolgáló eljárás kizárólag vizes alapon jöhet számításba. Ez azt jelenti, hogy a különböző tápanyagokat, ásványi anyagokat vízben oldva a legegyszerűbb az állat bendőjébe juttatni, méghozzá kényszeritatás útján. Íme, egy videó a technikáról:

Az úgynevezett drencselés során 20-25 liter vízben oldják fel a speciálisan erre a célra elkészített koncentrátumot, majd azt egy, az állat bendőjébe vezetett csövön át juttatják el a kívánt helyre. A keverék különböző élesztőgombákat, makro- és mikroelemeket és ásványi anyagokat tartalmaz.

A módszer létjogosultságáról megoszlanak a vélemények. A gazdák egy része hasznosnak tartja az eljárást, míg mások – elsősorban az állatvédők – szerint a módszer nem felel meg az állatjóléti normáknak.

Forrás: magyarasztal.blog.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal88/2013 (V.30.) számúKÖZLEMÉNYEA 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényl...
Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? – Interj... A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a prob...
Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? &... A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csato...
Jön az újabb pénz szarvasmarha és juh tenyésztőkne... Folytatódik a kifizetés a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból f...