A globalizáció hatása mindenhol tetten érhető. Még akár egy Tolna megyei kukoricaföldön is. És ez még akkor is így van, ha az érintettek, Józsi bácsi és az ő kukoricája mit sem tud erről az egészről.
A globális gabonatermelés az elmúlt tíz év alatt mintegy 23%-kal nőtt. Bár ez idő alatt a termőterület is 8%-kal nagyobb lett, a növekedést elsősorban a hozamok emelkedése és a termelés hatékonyságának javulása okozta. A gabonaféléken belül a kukorica, a búza és a rizs dominál mind a vetésterületet, mind a termésmennyiség tekintetében. Mivel az utóbbi években a kukoricapiacon zajlottak le a legérdekesebb és legizgalmasabb változások, így ebben a cikkben ezeket vesszük górcső alá.
A világban termő gabonafélék hozzávetőlegesen 40%-a kukorica. Magyarországon egyébként még jelentősebb, 50%-os a súlya. A növénynek a mezőgazdaságban és általában a gazdaságban betöltött kiemelt szerepe annak köszönhető, hogy felhasználási területe igen sokrétű. Emberi fogyasztásra éppúgy alkalmas, mint állati takarmányként vagy ipari célra. Szesz, keményítő, étolaj és sör előállítására használják, no meg a bioetanol-gyártás alapanyaga is. És pontosan ez utóbbi tényező az, ami az elmúlt években az egyik legnagyobb befolyásoló erővel bírt a kukorica árára, annak volatilitására, sok álmatlan éjszakát okozva az érdekelteknek.
Mint minden „rendes” piacon, a kukoricáén is alapvetően a kereslet és kínálat alakítja az árakat. 2006 végéig ezek a folyamatok – kisebb ingadozásoktól eltekintve – kiszámítható mederben zajlottak. A kukorica tonnánkénti ára egészen addig, egy viszonylag szűk sávban, 100 dollár körül szóródott. Ebben a csendes „állóvízben” kavart nagy hullámokat a bioetanol.
Mivel a kőolaj ára akkor éppen magasan állt, megérte annak helyettesítő termékében gondolkodni, azaz bioetanol gyártásába fogni. Egyre másra épültek az új gyárak, az egész iparág nagy lendületet kapott, jelentős új keresletet generálva a kukorica iránt. S ez hozta magával a spekuláció megerősödését a határidős gabonapiacokon. Ennek hatására egy csapásra véget ért a nyugalom korszaka. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy 2007-től korábban soha nem látott magasságokba emelkedett a kukorica ára. Az eddigi csúcspont 2012 őszén volt, amikor is a „békebeli” 100 dollár helyett már 300 dollár fölött járt az árfolyam. A köztes időszakban pedig nagy ingadozásokat is láthattunk. A rekordár sokak fantáziáját megmozgatta elsősorban a termelői oldalon. Nőtt a termőterület, a termesztéstechnológiában egyre innovatívabb és jobb termékeket használnak, ráadásul globális szinten többször az időjárás is kegyes volt a termelőkhöz. Ennek eredményeként a világ gabonatermelése évről-évre növekszik és a tavalyi gazdasági évben a valaha volt legnagyobb termést takaríthattuk be, 1 milliárd tonnát. De tavaly és idén is rekord közeli eredmény született, illetve várható.
Egy baj van csupán. A kőolaj ára időközben jelentősen mérséklődött, így a bioetanol gyártása már nem akkora üzlet, mint néhány évvel korábban. Jelentősen csökkent az innen származó kereslet, ami megnövelte a raktárkészleteket. Hirtelen, és azóta folyamatosan, nagyobb a kínálat, mit a kereslet. Ez pedig lefelé nyomja az árakat. Jelenleg már újra 100 dollár környékén, 140 dolláron lehet kötni a terményt.
A jövő kiszámíthatatlan. A kőolaj ára a cikk írásának idején történelmi mélyponton van és a Szaúd-Arábia és Irán közötti feszültség miatt most valószínűtlennek látszik, hogy megállapodás szülessen a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) belül a kitermelés visszafogásáról. Ez a kőolaj árának tartós alacsony értékét vetíti előre, ami szintén alacsonyan tartja a bioetanol iránti keresletet, ami viszont a kukorica iránti keresletet fogja vissza. Ennek köszönhetően várhatóan továbbra is olcsó marad a kukorica világpiaci ára, ami pedig korrelál a hazai árakkal.
Józsi bácsi erről az egészről keveset hallott. Ő csak azon kesereg, hogy miért 40 ezer forintért tudja eladni a kukoricáját, amikor 3 éve még 70 ezret adtak érte.
Szerző: Németh István, ügyvezető, gabonapiaci szakértő Magro.hu, mezőgazdasági piactér
