Emelkedésnek indultak a sertésárak az utóbbi időben. Szakértők szerint ennek oka részben a piaci változásokban keresendő. Az orosz embargó miatt ugyanis az uniós sertéshús-exportpiacának 20-25 százaléka kiesett. Ezért új piacokat kellett keresni, ez a piac pedig Ázsiában nyílt meg. Kína irányába fokozódott elsősorban az export.
Mivel a magyar sertésárak az unióhoz képest rögzítettek, ezért a közösségben történő változásokat a hazai piac is leköveti. Csak pár százalékos eltérés szokott lenni a kettő között, ami a szállítási költségből adódik.
A számadatokból világosan látszik, hogy valóban komoly piaccá lépett elő a kínai. Míg a három évvel ezelőtti azonos időszakban Ázsia még csak a 26 százalékát adta a hazai sertéshús kivitelnek, 2015-ben már 40 százalékot tett ki, tavaly pedig elérte a 45 százalékot.
A vg.hu információi szerint azonban nem Kína, hanem Japán a legfontosabb sertéspiacunk. A teljes exportárbevétel mintegy 24 százalékáért felelős, maga mögé utasítva Romániát, Olaszországot, Kínát és Tajvant. Japánba elsősorban a fagyasztott tőkehúst tudjuk sikeresen értékesíteni, mivel a helyi igényeknek ez a leginkább megfelelő termék. Ezen igények kielégítésére és a piacra kerülésre nagyon sokat fordított az elmúlt hat-nyolc évben két-három hazai cég, s ennek most érik be a gyümölcse.
A piaci változások miatt idén év elején a vágósertés vágóhídi belépési ára 21 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy 399 forintról egy év alatt 484 forintra ugrott. Érdekesség, hogy eközben a sertéscomb, vagy épp a karaj fogyasztói ára csak 9 százalékkal emelkedett. Ez a tavalyi áfacsökkentésnek köszönhető. magyarra lefordítva: ha nincs az áfacsökkentés, drasztikusan emelkedett volna a sertéshús hazai ára.
