Csökkenő élelmiszerárak köszöntötték a 2016-os évet. 7 éve nem voltak olyan alacsonyak az árak, mint most. Jóformán az összes alapvető élelmiszer ára lefelé mozdult el, de a jövőbeni árakat nehéz megjósolni. Ennek oka a várható El Niño jelenség, ami jelentős drágulást okozhat.
Tavaly decemberhez képest közel 2 %-kal alacsonyabban alakult az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által nyomon követett élelmiszerek világpiaci ára januárban. A FAO élelmiszerár-indexében 2009. április óta nem mértek ilyen alacsony értéket (150,4 pont).
Az indexet a globális szinten legfontosabb öt élelmiszert (szemes termények, húsfélék, tejtermékek, növényi olajok és cukor) tartalmazó élelmiszerkosár árának változása alapján határozzák meg.
A trend mögött a stabil mezőgazdasági készletek mellett a lassuló globális növekedés és az amerikai dollár erősödése áll. A visszafogott fogyasztás és a jobbnak látszó tavalyi termés tükrében a FAO tovább erősödő készleteket prognosztizál a szemes terményeknél.
A cukor világpiaci ára egy négyhónapos emelkedést megtörve 4,1 %-ot esett a Brazíliából érkező jó hírek után.
A tejtermékek 3 %-kal kerültek kevesebbe decemberhez képest. Ennek fő oka a stabil európai és új-zélandi készlet és a gyenge kereslet kombinációja.
A teli raktárak, az erősödő exportpiaci verseny és amerikai valuta hatására a gabona esetében 1,7 %-os árcsökkenést regisztráltak.
A növényi olajok ára ugyanekkora mértékben és irányban változott köszönhetően a szójaolaj árcsökkenésének.
A hús árindex decemberhez képest 1,1 %-kal mérséklődött miután azzal, hogy az EU elérhetővé tette a magántárolási támogatást, a sertés kivételével az összes hús ára lejtmenetbe kezdett.
Vegyes kilátások 2016-ra
Az El Niño és az azzal összefüggő időjárási jelenségek komoly hatással lehetnek az idei gabonatermésre, főleg a déli féltekén. Dél-Afrikában a búzatermelés akár 25 %-kal is visszaeshet, miközben térségünkben és Oroszországban kedvezőek a körülmények. Az Egyesült Államokban és hozzánk közelebb, Ukrajnában is kisebb lett a bevetett terület aránya és Indiára is a csökkenő vetésterület lesz jellemző.
A rizs esetében sem épp pozitívak a kilátások. Ennek oka az egyenlítő mentén és az attól délre található területeken hullott hol elégtelen, hol túl sok csapadék.
2015-re visszatekintve, a FAO valamelyest emelte a teljes globális gabona-előrejelzését, 2531 millió tonnára. Ez nem meglepő, miután növekedett Kanadában és Oroszországban a gabona-, Kínában, Kanadában és Paraguayban a kukoricatermelés. A rizs esetében Kína, Vietnám és az Egyesült Államok zárt jó évet.
Ezzel párhuzamosan a korábbi becslésekhez képest visszafogottabb adatokkal álltak elő szakértők a világ a 2015-16-os szezonra vonatkozó gabonaigényéről (2 527 tonna), ami még így is közel 1 %-kal az előző évi fölött van. Növekszik az igény a búzára, főként a fejlődő országok állattenyésztői miatt, valamint kukoricára és a rizsre is egyre nagyobb a kereslet.
A számokat összevetve megállapítható, hogy 2016 év végére 642 millió tonna gabona lesz a raktárakban – több mint a szezon kezdetén. Várhatóan az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és Kínában jelentős búzakészletek halmozódnak fel.
