Miért marad júniusra a birkanyírás, mi a leggyakoribb nyírási mód, hogyan marad nyugton a művelet közben az állat, mi lesz a levágott bundával, és persze a nagy kérdés, hogy fáj-e a birkának a nyírás? Mindenre választ ad Dr Csízi István, a Debreceni Egyetem ATK Karcagi Kutatóintézetének Juhászati és Gyepgazdálkodási Osztály vezetője.
Mikor?
A juhnyírás dömpingje március 15. és április 15. között van, mivel ápr. 10. körül elérkezik a juhok kihajtásának ideje, ráadásul a karácsonyra előállítandó bárányok anyjainak termékenyítési időszakának is ez a kezdete. A kései, júniusi nyírásnak két oka lehet:
- Egyrészt ekkor van az előző ősszel született jerketoklyók nyírása (10% plusztömeg-gyarapodás érhető el ha ekkor megnyíratjuk ezt a korcsoportot).
- Másrészt az állattartó hely klimatikus viszonyai is befolyásolhatják, pl. szeles hely (Mosonmagyaróvár),
- vagy a kései kitavaszodás lásd. Gyimesek.
Hogyan?
A legelterjedtebb nyírási technológia a gépi nyírás földön végezve, amit szervezett juhnyíró brigádok végeznek bérmunkában. Hazánkat a túrkevei és a dévaványai brigádok “uralják”. A kézi nyírás drágább, kisgazdaságokban elszórva végzik néhányan, többnyire feketemunkában. A gépi nyírás díja 2014-ben 300-350 Ft/nőivar, kos duplája, a kézi nyírás díja 400 Ft/nőivar, kos duplája. Technikáját tekintve, hogy a juh nyugton maradjon, a farokcsontjára kell ültetni. Ha jól, gyorsan végzik a műveletet, a nyírás nem fáj a birkának. Könnyen lehetnek azonban csúnya sebek, lábtörés, vagy elhullás is, ha a nyíró ránehezedik. A juhnyíró brigád szakmai színvonala és józansága döntő fontosságú, ugyanis csak a bandafőnök szavára hallgatnak.
Tipp!
Aki birkát szeretne nyírni két dologra nagyon figyeljen. Jó juhnyiró gépe legyen és jó fogója, aki gyorsan és kiméletesen kezeli az állatokat.
A lenyírt bundát hazánkban szinte 100%-ban értékesítik, elég alacsony áron 2014-ben 200 Ft + áfa. Bálázzák, majd külföldre, elsősorban Kínába értékesítik. A hazai 5 gyapjúfeldolgozó vállalat megszűnt.
A hazai juhtenyésztés helyzetéről itt olvashat.>>
Dr Csízi István
tudományos munkatárs
Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma
