Ha elég volt a sok csigából, lelegelt, megrágott növényekből a kertben, akkor mindenképpen olvassa el a Kapanyél nagyszerű cikkét. Egyszerű és nagyszerű megoldások, kevésbé állatbarát és természetből vett ötleteket is adnak Önnek alább.
A sok eső ugyan jó hír most a gombászoknak, de a kertészek foghatják a fejüket, mert az állandó pára, nedvesség nem csupán a gombás megbetegedések melegágya, de a csigák is imádják. Akárcsak a növényeinket. Bár állítólag van, amit nem szeretnek (pl. menta), azért előfordul, hogy tévedésből ezeket is lerágják, nem csak a salátát, káposztát, paradicsomot, bazsalikomot, árnyliliomot, meg tulajdonképpen mindent, ami az útjukba kerül.
A legnagyobb problémát a hatalmas spanyol meztelen csiga jelenti. Hihetetlen mennyiséget, testsúlyának akár a dupláját képes megzabálni egy éjszaka alatt. Sokféle védekezési mód létezik ellenük, a biomegoldásoktól a nagyon drasztikusakig, melyek közül ki-ki vérmérséklete ill. tapasztalatai szerint válogathat.
Mivel éjszaka dorbézolnak, ha amúgy sem tudunk aludni, legjobb, ha körbejárjuk a portát, zseblámpával tetten érjük a mohó betolakodókat, vödörbe gyűjtjük, majd megsemmisítjük őket. Van, aki sósavval, más ecettel vagy sóval végzi a leszámolást, esetleg ásóval darabolja fel a csúszómászókat. Ez utóbbival az a baj, hogy a meztelen csiga állítólag olyannyira nem válogatós, hogy jobb híján elhullt fajtársait is felfalja, vagyis a tetemekkel esetleg a szomszéd csigáit is a kertünkbe csábítjuk.
A sörcsapda nagyon hatásos, kérdés, mennyire vagyunk hajlandóak osztozni a dögökkel e drága nedűn. Elegendő hozzá néhány műanyag pohár, kiürült tejfölös doboz. Ezekbe egyharmadig sört kell önteni, belesüllyeszteni a talajba, hogy a pereme ne emelkedjen ki a föld síkjából. Reggel pedig lehet jót derülni a sikerünknek.
Másfajta csapdát is állíthatunk: citrusfélék vagy sárga- ill. görögdinnye lefordított, kis bejárattal ellátott héját is kitehetjük éjszakára, reggel pedig csak be kell gyűjteni az odasereglett csámcsogókat.
Mivel kedvelik a nedves, nyirkos helyeket, az is jó, ha bevizezett deszkát, cserepet, nedves újságpapírt rakunk a védendő növények közelébe, majd az alattuk összegyűlt példányokat megsemmisítjük.
A csigák nem szeretik a száraz, érdes, szúrós felületeket, így elvileg nem jutnak el azokhoz a növényekhez, melyek köré durva fűrészport, fahamut, kavicsot, salakot, durvára tört nádat vagy tojáshéjat szórunk.
A kávé is jó segítség lehet: a zaccot szórjuk a növény köré, a lével pedig a leveleket, szárakat és a talajt is permetezzük le.
“Selyemzsinórként” funkcionál, ha emberi hajjal vagy kutya-, macskaszőrrel vesszük körbe a féltett növényeket. A csigák felakasztják magukat, amikor a szőrökbe gabalyodnak.
A réz is hatásos ellenség: amikor hozzáérnek, sokkot kapnak tőle. Akinek tele van a fiók megmaradt réz aprópénzekkel, esetleg régi 2 forintosokkal, pöpec kis kerítéseket emelhet a növények köré. Ha nincs pénzünk, a rézszalag vagy rézcső is megteszi (igaz, azt is meg kell venni…).
Ha pedig semmilyen drasztikus módszert nem vennénk a lelkünkre, bízzuk a dolgot a táplálkozási láncra: az indiai futókacsa rendkívül hatékonyan pusztítja a meztelen csigát, de ha csak a tyúkokat engedjük a kertbe, ők is rendes munkát végeznek.
Ha valakinek van bevált módszere, várjuk kommentbe, a cikk alá!
