Felületesen szemlélve az uniós támogatási rendszer nem tűnik túl bonyolultnak. Az unió megállapít egy keretösszeget, amit szétoszt bizonyos tevékenységet végzők között. A keretösszegre pályázni lehet, majd a pályázaton győztesek pénzükhöz jutnak. A dolog viszont valójában nem ilyen egyszerű. Komolyan ellenőrzik a pályázatok valódiságát, hazugságra ugyanis nem lehet pénzt kapni!
A kiírt támogatásokra beérkezett pályázatoknál mindig az adott ország agrártámogatásokat kifizető ügynöksége ellenőrzi, hogy az abban leírtak valóban megfelelnek-e az adott támogatási kiírás követelményeinek. Amennyiben valami turpisságot fedeznek fel az ellenőrzések során, elutasíthatják a pályázatot, a gazdálkodó pedig elesik a várt támogatástól.
Ezt követően a termelő vagy belenyugszik a döntésbe, de akár az uniós bírósághoz is fordulhat panasszal. Az utóbbi időben több ilyen eset is történt: egy tagállam kifizető ügynöksége elutasította a pályázatot, majd a gazdálkodó az európai bizottsághoz fordult és meg is nyerte a pert. Jogosan kérik hát többen is, hogy közeledjen egymáshoz az uniós jog és az agrártámogatásokat kifizető hazai ügynökségek gyakorlata. Ezzel számtalan félreértés elkerülhető lenne a jövőben.
A nak.hu szerint a kétszintű ellenőrzés azért fontos, mert a közös agrárpolitika az uniós költségvetés egy jelentős részét használja fel. Csak hazánk 12,3 milliárd eurót, azaz közel 3700 milliárd forintot kap a közös agrárpolitikának szánt forrásból. Látható, hogy hatalmas összegekről van szó, amely nélkül a magyar mezőgazdaság nem lenne fenntartható, ezért fontos a rendelkezésre álló összeg felelősségteljes szétosztása. A magyar kifizető ügynökségnek ebben a rendszerben kettős szerepe van: egyrészt minél hatékonyabban szeretné szétosztani a támogatásra szánt összeget, másrészt meg kell felelnie a szigorú európai követelményeknek is, az esetleges csalókat kiszűrésével.
Az egyre több uniós bíróságra jutó, mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos eset viszont azt jelzi, hogy gyakori a túlszankcionálás a kifizetők részéről. A jogászok most azt szeretnék megvizsgálni, hogy lehetséges-e enyhíteni a szankciókon olyan vitás esetekben, ahol valamilyen figyelmetlenség, nem pedig akaratlagos csalás történt. Információk szerint ugyanis az ilyen, figyelmetlenségből adódó esetek elérik akár az összes kifizetés 5-10 százalékát is, ami miatt több tízmilliárd forinttól esnek el a hazai gazdálkodók.