A ponty-, a süllő- és a harcsa genetikai tartalékainak megőrzésére és tenyésztésének javítására fejleszt technológiát négy agrár egyetem és kutató-intézmény. Összesen 987,44 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével indul meg a munka, melyet a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) keretében kapnak kézhez a fejlesztésben részt vevők.
A 2017-2020 közötti projektben négy agrár felsőoktatási és kutató-intézmény (a Szent István Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Agárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete, illetve a Pannon Egyetem Georgikon Kara) vesz részt.
A fejlesztők a projekttől a magyar haltermelés és fogyasztás jelentős minőségi javulását várják. A tervek szerint javul a hazai pontytermelés hatékonysága, a jelenlegi hároméves termelési szerkezet helyett egy, a piacot gyorsabban és hatékonyabban ellátó kétéves termelési ciklus jön létre. A harcsatenyésztés hatékonyságának javítása mellett egy nagy termelési kapacitású harcsafajtát is tenyésztenek.
A projekt megoldást keres a legnagyobb piaci potenciálú őshonos halfaj, a süllő intenzív rendszerű nevelésére, a tenyésztett és természetes harcsa- és süllőállományok genetikai tartalékainak megőrzésére pedig élő és mélyhűtött génbankokat alakítanak ki.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu