Nem mindegy, hogy tönke vagy tönköly – ősi búzafajtákról, röviden

Manapság ha búzáról beszélünk, szinte mindenki a nemesített változatára gondol. Pedig ezen kívül még több faj van jelen országunkban. Sőt, némelyik jóval egészségesebb, mint a leggyakrabban termelt búza.

A búza a Föld egyik legnagyobb mennyiségben előforduló gabonája, csak a sivatagokban és a sarkvidékeken nem terem meg. Felhasználását tekintve igen sokrétű: humán értelemben kenyérgabonaként használjuk, állattartásban pedig gazdag abraktakarmány is lehet, sőt, szalmája értékes alomanyagnak számít. A manapság termesztett közönséges búza (triticum aestivum) elődei mára kezdenek feledésbe merülni, de néhányan azért még foglalkoznak azokkal a fajokkal is. Főleg azért, mert jóval egészségesebbek, mint a közönséges búza.

Itt van például az alakor búza (Triticum monococcum). Ez egy diploid faj és az egyik legkorábban termesztésbe fogott búza. Egyes leletek szerint már 10.000 évvel ezelőtt háziasították, alapvető élelmiszernek minősült. Előnye a hagyományossal szemben, hogy talajra és éghajlatra jóval igénytelenebb. Érdekessége, hogy még a decemberi vetést is jól tűri, betegségek ellen pedig kifejezetten ellenálló. Hátránya a gyengébb terméshozama, ezért ma már csak kiegészítésként alkalmazzák.

Az alakor búza hosszú kalászáról könnyen felismerhető (Fotó: agraragazat.hu)
Az alakor búza hosszú kalászáról könnyen felismerhető (Fotó: agraragazat.hu)

 

A tönkebúzát az alakorhoz hasonlóan már nagyon régen termesztésbe fogtuk, 10 ezer éves leletek bizonyítják, hogy már akkor fogyasztották őseink. Mára kiszorult a termesztésből, viszont igénytelensége, betegségekkel szembeni ellenálló képessége és kedvező élettani hatása miatt az utóbbi években ismét felkapott növény lett.

A tönkölybúza egy, a bronzkortól a középkorig igen nagy szereppel bíró búzafaj. Hazánkban egészen a 19. század végéig termesztették. Később kiszorította a közönséges búza a termesztésből. A megváltozott táplálkozási szokásoknak köszönhetően az utóbbi években ismét felkapottá kezd válni, termesztése és fogyasztása reneszánszát éli.

Végezetül jöjjön néhány sor a durum búzáról, amely kiváló minőségének köszönhetően egyre keresettebbé válik a világon. Elsősorban Olaszországban és Spanyolországban termesztik. Kiváló tésztaalapanyag készül belőle. Lisztje magas fehérjetartalmú, kitűnő étrendi hatásokkal rendelkezik. Sokan azért részesítik előnyben a többi búzával szemben, mert magas a rost-, vitamin- és ásványi anyag tartalma.

Forrás: wikipedia.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Bábolnai Gazdanapok Idén már 29. alkalommal rendezik meg a Bábolnai Gazdanapokat Bábolnán. Lássuk, hogyan alakult eddig, és még mi várható a 4 napos rendezvényen. Szepte...
Integrált szervezet szolgálja ki a növénytermesztő... A Nitrogénművek Zrt. sajtótájékoztató keretében mutatta be új, integrált szervezetét, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan szolgálja ki...
AgroCon 2014 – Fókuszban a növénytermesztés... 2014. november 4-én az IIR Magyarország szervezésében kerül megrendezésre az AgroCon 2014 konferencia Kecskeméten, a Granada Konferencia, Wellness és ...