A jelenlegi magyar nyúlágazat csak árnyéka a pár évtizeddel ezelőttinek. Kevesebben tenyésztik a tapsifüleseket, a megtermelt nyúlhúst pedig nem esszük meg, inkább külpiacon értékesítjük. Ezen próbálnak változtatni az ágazatban dolgozók, új vágóhidak létesítésével és a termelés növelésével.
A magyar nyúlágazat nagy múlttal rendelkezik. Pár évtizeddel ezelőtt vidéken sokan foglalkoztak nyúltartással, tenyésztéssel. A felnevelt nyulakat sokszor nem saját maguk használták fel, hanem jó pénzért cserébe leadták feldolgozóknak. Mára azonban méltatlan helyzetbe került az állattenyésztés ezen része, nagyon kevesen mernek már vele foglalkozni hazánkban. Ennek oka, hogy a nyúl egy rendkívül kényes állat, tartása körülményes, valamint egyre több betegséggel kell szembe nézniük a tenyésztőknek. Ezeket csak a megfelelő védőoltások beadásával lehet kivédeni, a vakcinák ára viszont tetemes, így nagyobb állomány esetén komoly költségek szakadnak a gazdák nyakába.
Jelenleg az országban a fentebb említett „felvásárlásra történő tenyésztés” nem igazán működik már, mivel összesen 2 feldolgozó üzem működik határainkon belül, amelyek kifejezetten nyulakkal foglalkoznak. Ezek hetente összesen 98-100 ezer darab állatot dolgoznak fel és jelenleg nincs is igazán szükség nagyobb kapacitásra.
A hosszú távú tervek alapján azonban igény lehet új feldolgozó üzemek, vágóhidak létesítésére, 2020-ra ugyanis az ágazatban tevékenykedők el szeretnék érni a 7 milliós vágónyúl mennyiséget Magyarországon.
Külföldre vándorol a magyar tapsifüles
Szomorú tény, hogy akárcsak a halból, úgy a nyúlhúsból is igen kevés fogy a magyar lakosság körében. A Földművelésügyi Minisztérium információi szerint ugyanis éves szinten mindössze 10 dkg nyúlhúst fogyasztunk el fejenként. Ez lényegesen rosszabb átlag, mint amit a többi európai országban mértek a szakértők. Az ilyen alacsony fogyasztás annak köszönhető, hogy a megtermelt nyúlhúsból keveset értékesítenek a hazai kereskedelmi láncok, valamint az ára sem mondható túlzottan alacsonynak.
Ebből adódik, hogy a megtermelt nyúlhús 90-95 százaléka magas feldolgozottsági szinten, külföldön talál gazdára. Fő exportpiacunk Olaszország, Svájc, Németország és Oroszország, de mellettük már Ukrajna és Románia is előszeretettel veszi a magyar nyulat.
Jelenleg hazánkban a házinyúlállomány 1,3 millióra tehető, 344 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi mennyiségnél. A telepek és anyanyulak száma az elmúlt években nem változott, jelenleg 60-65 nagyüzemi telepen több mint 100 ezer anyanyúllal folyik a termelés.
