Még szinte vége sincsen a télnek, a tavaszi vegetációtüzek máris fellobbantak. A hideg tél miatt a megszokottnál is több biomassza keletkezett, most sokkal nagyobb az esély a tarlótüzek bekövetkezésére is.
A száraz fűnek elég egy apró szikra a nem megfelelően működő munkagépből és máris kész a baj. Szakértők szerint jellemzően gondatlanság, emberi hiba, vagy épp a szakszerűtlen tarlóégetés okozza a tavaszi tűzkárok jelentős részét. A tarlóégetés nem tiltott tevékenység, de azt célszerű már irányítottan, felügyelt módon végezni: egyszerre csak kisebb területeken végezzük az égetést, így kontrollálható a folyamat.
A gazdálkodók java azonban továbbra is csak begyújtja a tarlót és hagyja, hogy leégjen, nem figyelve a közben veszélybe kerülő lakóépületekre, erdőkre, vagy éppen állatokra.
A mezőgazdasági gépek is okozhatnak komoly károkat. Munka közben egy kóbor szikra képes begyújtani a száraz növényzetet, a tűz pedig rohamtempóban képes terjedni: 1 négyzetméteres vegetációtűz kerülete 100 szorosára, területe 10 000 szeresére képes nőni az első fél óra alatt. A tüzek lángmagassága pedig az 1-2 métert is elérheti.
Épp ezért, amíg nem zöldül ki a növényzet, érdemes megfogadni a következő szabályokat:
- Ha lehet, a kiskertben inkább komposztáljunk és, ha az önkormányzati rendelet meg is engedi az égetést, azt halasszuk későbbre.
- Erdőben csak a kijelölt tűzrakó helyeket használjuk és gondosan oltsuk el a tüzet!
- Ne dobja el a csikket, használja a hamutartót!
- A tarló, gyep égetését szabályosan végezzük, kérjünk rá engedélyt, készítsük el a szükséges tűzpásztákat.
- Szeles időben ne gyújtsunk tüzet, mert a lángokat már egy kisebb szél is jelentősen felgyorsíthatja, továbbviheti a szomszédos területekre.
A fent említett óvintézkedések betartása esetén is előfordulhatnak tüzek, de lényegesen kevesebb esély van egy, akár emberi életeket is veszélyeztető tarlótűz bekövetkezésére.
