Megdöbbentő számokat lehet olvasni azzal kapcsolatban, hogy éves szinten mennyi élelmiszert dobunk ki a kukába úgy, hogy az még fogyasztásra alkalmas lenne. A probléma világ, uniós és országos szinten is jelen van a mindennapokban. Egyes országokban pedig már törvényileg tiltják a pazarlást.
Annyiféle élelmiszer van manapság a boltokban, hogy ember legyen a talpán, aki könnyen tud választani közülük. Ebből adódóan előfordul, hogy olyan dolgokat is megveszünk, amire igazából nincs is szükségünk. És az később a szemétben végzi. Az egész világot tekintve évente mintegy 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül úgy a kukába, hogy az még fogyasztható lenne. Hát nem döbbenetes mennyiség, miközben egyes országokban éheznek az emberek?
A pazarlási ranglista tetején Észak-Amerika és Óceánia ül. Évente fejenként 300 kilogrammnyi ételt dobnak az említett területen élők a szemétbe. Az Európai Unióban Hollandia, Franciaország, Anglia és Németország áll a nem túl előkelő ranglista élén.
Apropó, EU!
Az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszer landol a kukákban. Rendszerint olyat dobunk a kukába, aminek az előállítása óriási erőforrásokat emészt fel. Gondoljunk csak bele, hogy a mezőgazdaság használja fel az édesvízkészlet 70 százalékát.
Hazánkban egy év alatt 2 millió tonna élelmiszert dobunk ki. Ez azt jelenti – ha lebontjuk egy főre -, hogy az uniós átlagnál többet pazarol a magyar ember. A pazarlást a háztartási hulladékok komposztálásával, a helyi termékek előnyben részesítésével, és a jól átgondolt vásárlással is csökkenteni lehetne.
Franciaországban törvényileg tiltják a pazarlást. Az erről rendelkező törvény értelmében a szupermarketek nem dobhatják ki az eladatlan élelmiszereket. Az így megmaradt készletet – minőségtől függően persze – vagy jótékonysági szervezeteknek kell felajánlani, vagy pedig állati takarmány is lehet belőle.