A tavaszi időszak egyik meghatározó történése a juhtartóknál a birkanyírás. A folyamat során az állatokról eltávolítják a gyapjút, melyet aztán értékesítenek. A gazdálkodók azonban már egyre kevésbé foglalkoznak a gyapjútermeléssel, ugyanis már nem igazán éri meg az értékesítése.
A juhok többhasznú állatok, rendszerint a tej és a hús miatt tartják a gazdálkodók. Ma már egyre kevésbé ugyan, de a juhok gyapját is hasznosítani szokták a tenyésztők. A hasznosítás érdekében el kell azonban végezni egy műveletet az évnek ebben az időszakában. A melegebb idő beköszönte előtt szokták ugyanis lenyírni a juhok gyapját, ekkor történik a birkanyírás. Azért ilyenkor történik mindez, mert így a hidegebb idő beálltáig újabb, védelmet nyújtó bundát növeszthetnek a jószágok.
A 20. századig jellemzően kézi ollóval történt a nyírás, ma már inkább elektromos nyírógépek használatosak. Ezzel a korábbi 30-40 helyett naponta akár 60-100 juh is megnyírható. Nyíró szakemberekből azonban egyre kevesebb van hazánkban, ugyanis egyre kisebb igény mutatkozik a birkanyírás iránt. Ennek oka, hogy mára nem feltétlenül éri meg a gyapjú értékesítése. Két évvel ezelőtt kilónként 200 forintot kaptak a gazdálkodók a gyapjú kilójáért, ezzel a nyírás költségeit tudták fedezni, hasznuk nem volt. Tavaly 400 forintot kínáltak egy kiló gyapjúért, ami már jobban hangzott a 2015-ös árakhoz képest. Az idei árakról még nincsenek információk így még nem tudni, idén megéri-e „borbélyt” hívni a jószágokhoz.
A magyar gyapjú egyébként elsősorban külföldön talál gazdára. Amellett, hogy ruhát készítenek belőle, egyre többször használják épületek hőszigetelésére is.
