A Föld egy folyamatosan változó élettér. Változik az élővilág összetétele, változik az emberek száma, változik a kibocsátott káros anyagok mennyisége, összetétele, ezáltal pedig maga az éghajlat is. Divatos téma manapság a klímaváltozás, sokan foglalkoznak vele, hatásai pedig az emberekre, az állatvilágra, valamint a mezőgazdaságra is igen komolyak lehetnek.
Az éghajlatváltozás által egyik leginkább befolyásolt természeti jelenség a csapadék. A globális felmelegedés miatt – ahogyan az már most is megfigyelhető – egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges jelenségek a csapadékkal kapcsolatban. Értjük ez alatt a csapadékhiányt (aszály), vagy éppen az intenzív csapadéktevékenységet rövid idő alatt.
A Kárpát-medence éghajlata már a változás küszöbén áll, sőt, a vízügyi ágazat már jelezte is: változásokat észlelnek több, természetes vizekkel kapcsolatos területen. A Duna magyar szakaszán megfigyelték a szakemberek, hogy egyre ritkábban fordul elő, hogy a nyár folyamán drasztikusan lecsökken a folyó vízállása. Emellett fokozatosan növekszik az átlagos vízhőmérséklet, valamint egyre kevesebb jégjelenség tapasztalható a téli időszakban.
A Tiszán ezzel szemben egyre kevesebb víz folyik le évről-évre, emellett viszont jóval többször fordulnak elő árvizek. Jellemzően az extrémen csapadékos időszakokban jelennek meg gyakrabban a villámárvizek, melyek fő jellemzője, hogy akár 6 óra alatt is kialakulhatnak és gyorsan le is csengenek.
A vízgazdálkodás és a mezőgazdaság is megsínyli a változást
Várhatóan – ha az előrejelzések beigazolódnak – gyökeresen átrendeződhet a folyóvizeink lefolyása. A téli időszakban ugyanis egyre több csapadék várható, és ha ez hó formájában esik le, majd hirtelen elolvad, komoly árhullámok alakulhatnak ki ebben az időszakban. Így a szokásos tavaszi és őszi árhullámok mellett akár tél közepén is létrejöhetnek veszélyes árvizek.
Ez pedig komoly veszélyeket rejt a mezőgazdaságra nézve is. A január-február-márciusi árvizek, ha szántóföldeket is érintenek, erősen befolyásolhatják a talaj- és vetési munkálatokat. A felázott földre ugyanis nem fognak tudni időben kijutni a munkagépek, illetve a már elvetett növények könnyen elpusztulhatnak a víz fogsága alatt.
A NAK oldalán olvasható információk szerint a várhatóan erősödő párolgás a vízkészletek mennyiségére lehet negatív hatással. A csökkenő vízkészletek miatt a mezőgazdasági célú vízkivételezés is csökkenhet, ezzel nehezítve az öntözést az aszályos időszakokban.
A gyakori heves esőzések közvetlenül is érintik a növénytermesztést. Gondoljunk csak egy, a hirtelen lezúduló komoly mennyiségű csapadék miatt megdőlt búzatáblára, vagy épp egy heves jégeső által szétvert kukoricaföldre.
Összefoglalva, a klímaváltozás nem azt jelenti, hogy nagyobb szárazság várható, hanem azt, hogy több nedvesebb és több szárazabb periódus alakul ki, változékonyabb lesz az időjárás, így nagyobb árvizekre és nagyobb aszályokra kell számítani a jövőben. A szélsőséges árvíz, valamint aszály veszélyhelyzetek kezelése komoly kihívást jelent az érintettek számára.