Ha bio, akkor 51,6 milliárd forint

Komoly pénzösszegek érkeznek hazánkba az Európai Uniótól 2020-ig, amelyek egy része a mezőgazdaság támogatására fordítható. A hazai biogazdálkodásra rá is fér a segítség, nem használjuk ki ugyanis az adottságainkat ezen a téren.

2020-ig 12 ezer milliárd forint fejlesztési támogatás érkezik Magyarországra az Európai Uniótól, amelyből mintegy 3700 milliárd forint jut mezőgazdaság- és vidékfejlesztésre. A cél, hogy a vidék élhető legyen, elősegítve a fiatalok helyben maradását. Ezért készült el a 2020-ig szóló nemzeti vidék stratégia.

Ennek a céljai közé tartozik, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés közötti arányeltolódás mérséklődjön, nagyobb arányú legyen az állattenyésztés. Fejlődjön továbbá a kertészeti ágazat, a jelenlegi 2,5 millió tonnánál egymillió tonnával több zöldséget és gyümölcsöt termeljenek. Ez utóbbi növekedés a foglalkoztatottság lényeges növeléséhez is hozzá tudna járulni, a számítások szerint mintegy százezer új munkahelyet létrehozva.

A biogazdálkodásnak is megvannak a szépségei, nem mellékesen a környezetre is jó hatással van
A biogazdálkodásnak is megvannak a szépségei, nem mellékesen a környezetre is jó hatással van

 

Egy másik kardinális része a stratégiának a biogazdálkodás a Földművelésügyi Minisztérium közleménye szerint. Az elérhető adatok szerint a magyar gazdák eddig nem igazán éltek a biogazdálkodás adta lehetőségekkel, pedig szakértők szerint hazánk kedvező adottságokkal rendelkezik ezen a téren. Jelenleg a mezőgazdasági területek 2,5 százaléka számít bioterületnek. A cél, hogy 2020-ra a mostani terület duplájára, 350 ezer hektárra növekedjen a biogazdálkodással foglalkozó területek mérete. A biogazdálkodás amellett, hogy jövedelmezőbb, mint a hagyományos gazdálkodás, a környezetre és a vízkészletre is kedvezően hat. A fejlődés érdekében az ökológiai gazdálkodás támogatására 51,6 milliárd forint áll rendelkezésre 2020 végéig.

A magyar biogazdálkodás egyik legnagyobb hibája, hogy szinte kizárólag alapanyag előállítással foglalkoznak a gazdák. Ez annyit jelent, hogy a megtermelt termények java, mintegy 85 százaléka az országon kívülre kerül, kizárólag a maradék 15 százalékot dolgozzák fel a termelők. Így az itthon kapható bioélelmiszerek 90 százaléka külföldről kerül a vásárlók asztalára. A területnövelés mellett ezért a feldolgozottság arányát is növelni kell, hogy sikeresen fejlődhessen a hazai bioágazat.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Biogazdaság vagy ökogazdaság? Mi a különbség a bio, az öko és az organikus jelzővel ellátott termények, zöldségek, gyümölcsök között? Ha valakinek biogazdasága van, az egyben ökoga...
Fertőzött lehet a humusz és a szarvasgombás zöldsé... A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye szerint alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botuliz...
Biopiaci helyzet – kitekintés Tudta, hogy a miniállamban, Liechtensteinben is folyik biogazdálkodás? És azt, hogy az egyik legújabb trend szerint inkább almából készítik a mézet? K...
Újra Vidék Mustra a belváros szívében! Naponta változó kínálattal újra nyit Budapesten a Vidék Mustra a belváros szívében. Hétfőtől szombatig a Belvárosi Piacon, péntekenként pedig a Szabad...
Nem volt bio a fertőzött humusz és zöldségkészítmé... Fontosnak tartjuk tisztázni az elmúlt héten nagy port kavart fertőzött humusz és különböző zöldségkészítmények ügyében kialakult téves híreket. A NÉBI...