Gyilkos toxinok halmozódnak fel a klímaváltozás miatt

Érdekes felfedezést tett kutatók egy csoportja, akik a növények reakcióit figyelik meg a klímaváltozással kapcsolatban. Megfigyeléseik alapján a búza és a kukorica a változó időjárásnak köszönhetően több toxikus anyagot hoz létre magában, mint tette azt évekkel ezelőtt. A veszélyhelyzet pedig már nem csak a fejlődő országokat, hanem Európát is érinti.

Az ok nagyon egyszerű. A növények normális esetben átalakítják a felvett nitrátokat tápanyaggá, nevezetesen savakká és fehérjékké. A növekvő hőmérséklet hatására azonban ez a folyamat lényegesen lelassul, olykor el is marad, így a nitrát felhalmozódik a növényi részekben. Ebből adódik, hogy mi is a nitráttal dúsított terményeket fogjuk fogyasztani a jövőben. A túlzott nitrátfogyasztás viszont komoly veszélyeket rejt magában, csökkentheti a vörös vérsejtek oxigénszállító képességét.

Rossz hír, hogy ezt a tendenciát több, alapvető élelmiszernövény körében is megfigyelték, például a búza, a kukorica, a szójabab, a köles és a cirok is hajlamos nitrátot felhalmozni magában.

Nem csak a nagy meleg, hanem az aszály utáni hirtelen, nagy mennyiségű csapadék is ront a helyzeten. Ebben az esetben ugyanis a növények hirtelen indulnak növekedésnek, ennek hatására hidrogén-cianidot, kéksavat halmoznak fel magukban. Ez a sav az emberi szervezetbe jutva komoly problémákat okozhat, gátolja ugyanis az oxigén áramlását a szervezetben. Kéksavat elsősorban a cirok, a len és a búza hajlamos elraktározni.

Az aszály utáni nagy mennyiségű csapadék is segíti a toxinok felszaporodását
Az aszály utáni nagy mennyiségű csapadék is segíti a toxinok felszaporodását

 

Az említett aflatoxinok jelenleg elsősorban a fejlődő országokban okoznak komoly problémát, 4,5 milliárd ember van kitéve káros hatásaiknak. Viszont ahogyan változik a klíma, az európai országokban is problémát okozhatnak ezek az anyagok. Ehhez 2 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedésnek kell bekövetkeznie, ami ha nem csökkentjük az üvegház hatású gázok kibocsátást, néhány évtizeden belül be is következhet.

A természetben előforduló aflatoxinok májkárosodást, rákot, vakságot is okozhatnak, gyermekeknél pedig fejlődési rendellenesség is megfigyelhető az ezeknek kitett országokban.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Bábolnai Gazdanapok Idén már 29. alkalommal rendezik meg a Bábolnai Gazdanapokat Bábolnán. Lássuk, hogyan alakult eddig, és még mi várható a 4 napos rendezvényen. Szepte...
Integrált szervezet szolgálja ki a növénytermesztő... A Nitrogénművek Zrt. sajtótájékoztató keretében mutatta be új, integrált szervezetét, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan szolgálja ki...