Elsősorban humán vonatkozásban hallani az antibiotikumok túlzott használatának káros következményeiről, de most a mezőgazdaságban is előjött ez a probléma. Ugyan az antimikrobiális szerek fontosak az állatgyógyászatban, indokolatlan használatuk komoly veszélyekkel járhat az állattenyésztésben és az élelmezésben egyaránt.
Az emberi orvoslásban már évek óta hallani, hogy az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre nehezebb meggyógyítani egyes betegségeket, mert a kórokozók rezisztenssé váltak bizonyos szerekre.
Az antimikrobiális gyógyszerek fontos szerepet játszanak a növényi és állati betegségek kezelésében is. Ezek helytelen használata, és az ez által kialakult antimikrobiális szerekkel szembeni ellenálló képesség azonban mindnyájunkat nagy veszélynek tesz ki.
Az elmúlt ötven évben a föld lakosságával együtt az ipari termelés is jelentősen nőtt. Az élelmiszertermelési módszerek intenzívebbé válása magával hozta az antimikrobiális szerek gyakoribb alkalmazását a mezőgazdaságban, például az állattartásban betegség kezelése vagy megelőzés céljából. Ugyanilyen megfontolásból már az akvakultúrában is használják ezeket.
A FAO közleménye szerint az sem segíti az antibiotikum-rezisztencia elleni harcot, hogy a növekedés serkentéséért az állatok táplálékához kis mennyiségben antimikrobiális szereket kevernek.
Az állattartó szektor teljes globális antimikrobiális szer igénye több mint 60 000 tonna évente – és az állati termékek iránti nem szűnő igény miatt ez folyamatosan növekedni fog. A jelzett növekedés kétharmadát az állattartás könyvelheti el, ezen belül is a sertés- és baromfitartás várhatóan a jelenlegi mennyiség kétszeresét használja fel.
Meg kell előzni a rezisztencia kialakulását
A FAO szerint a rezisztencia kialakulása megelőzhető, ha a gazdálkodó és élelmiszeripari rendszerek megválogatják a higiéniai, biológiai biztonsági és állattartási módszereiket. Ezzel csökkenthető lenne az ilyen szerek használata. Az állatok megfelelő oltása révén is visszaszorítható lenne az antibiotikumok használata.
További globális probléma, hogy jelenleg hiányzik egy nemzetközi szintű megegyezés az antimikrobiális szerek használatának nyomon követéséről a haszonállattartásban. Csupán 42 országban van erre kiépített rendszer, miközben a nemzeti szabályozás hiánya növeli a kockázatot. További kutatásokra lenne szükség az antimikrobiális szerek lehetséges alternatíváit keresve, és az ilyen szereket tartalmazó mezőgazdasági hulladék környezeti hatásával kapcsolatban is.
