Számtalan hír érkezett ezen a héten az agrárium háza tájáról. Megtudhattuk, hogy Oroszország enyhíti az embargós intézkedéseket, több terméket exportálhatunk Kína felé, valamint arról is érkeztek információk, hogy tovább tart az élelmiszerárak emelkedése globális szinten. Amennyiben nem volt ideje részletesen olvasni az említett és az egyéb történésekről, Önnek készült el heti Agrárhír-összefoglalónk!
A FAO kiadta szokásos havi élelmiszer árakkal kapcsolatos tájékoztatóját, ezúttal május hónapra. Az elemzésből látható, hogy folytatódott az immár négy hónapja tartó áremelkedés. 2,1 százalékkal emelkedett a szervezet által számított árindex, de még így is elmarad az egy évvel korábbi értéktől. A cukor ára a romló terméskilátások miatt 11,7 százalékkal nőtt, a gabonafélék pedig a növekvő kereslet miatt 1,6 százalékkal drágultak. Ázsiában egyre nagyobb a kereslet az európai sertéshús iránt, ezért a hús ára is emelkedett 2 százalékkal. A növényi olajok ára viszont 2 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban. A FAO szerint nyugodt évre lehet számítani az egyes élelmiszerek nemzetközi piacán. A terméskilátások és az eddig felhalmozott készletek optimizmusra adnak okot.
Abból is látszik, hogy Ázsiában egyre inkább keresik az európai termékeket, hogy Kína újabb négy magyar élelmiszeripari céggel kötött megállapodást. Így tovább bővül a magyar-kínai kapcsolat. A megállapodás aláírása előtt a kínai partner gyárlátogatásokat szervezett Magyarországon a kiválasztott cégeknél. Ezt követően a Bonbonetti csokoládét és drazsét, a Detki Keksz Édesipari Kft. kekszet, a Roll’M Food Kft. egyéb édesipari terméket szállított ki, összesen több mint 65 tonnányit. A Csányi Pincészet pedig két konténer borra kapott megrendelést. Az üzlet olyan jól sikerült, hogy további együttműködést szeretnének a kínaiak a magyar cégekkel.
Nem csak Kína felé nyithatunk jobban, de valószínűleg az orosz piacra is szállíthatunk újra, egyelőre csak korlátozottan. A héten ugyanis enyhített Oroszország az embargós intézkedéseken. A gyermekélelmezésre használandó marhahús, baromfihús és zöldség már – szigorú ellenőrzések mellett ugyan – exportálható a keleti ország irányába. Az ezzel foglalkozó tárca feltételként szabta, hogy a beszállítók igazolják a nyersanyag-exporttermékek célirányos rendeltetését. A behozatal mennyiségét pedig a mezőgazdasági minisztérium határozza meg. A végleges törvény megalkotására a napokban lehet számítani.
A növekvő keleti exportlehetőségek mellett más jó hír is érkezett a gazdákhoz. Egy Hollandiában tartott tanácsülésen ugyanis azt az ígéretet kapta a hazánkat képviselő földművelésügyi miniszter, hogy a nyár folyamán várható egy uniós szintű döntés, amely megsegítheti a nehéz helyzetben lévő tejtermelőket. Sőt, az is elhangzott az egyeztetés során, hogy – akárcsak tavaly – idén is lehetőség lesz a terület alapú támogatások emelt összegű – 70 százalékos – előlegének egyösszegű kifizetésére. Ezzel nem csak a tejtermelőket, hanem az egyéb ágazatokban dolgozó, akár napi megélhetési gondokkal küzdő gazdákat is vissza lehet rángatni a csőd közeléből.
Németországban viszont nem várnak a nyári, tejválságot megoldható döntésre: legkevesebb 100 millió eurós (31 milliárd forintos) állami segélycsomagot kapnak a tejtermelők. A közlemény szerint ez az első lépés ahhoz, hogy javítsák a nehéz helyzetben lévő tejtermelők körülményeit. A pénzt a többi között a likviditás biztosítására és hitelek törlesztésére lehet fordítani. A minisztérium adatai szerint a tej kilogrammonkénti átlagos felvásárlási ára áprilisban 24,6 cent volt. A termelők szerint félő, hogy rövidesen a 20 centes határ alá zuhan a felvásárlási ár, holott legkevesebb 35 centes ár szükséges a gazdaságos működéshez.
Miközben a németek már intézkednek is tejfronton, itthon újabb mérföldkőhöz érkezett a Földet a gazdáknak! program. Mint az köztudott, a földvásárlásokhoz kedvezményes hitelt lehet igényelni, amivel már 1700 gazda élt is. Összesen 40 milliárd forint értékben szeretnének hitelt felvenni az érintettek, amelyből mintegy 30 milliárd forintot jóvá is hagyott már a hitelt nyújtó bank. Most azonban aláírták az MFB-NHP földvásárlási hitelprogram első szerződését is. Így hamarosan sor kerülhet az első hitel-folyósításra is.
Közben az OTP bank bejelentette, hogy a mostani 16-17 százalékos agrárfinanszírozási részesedését 20 százalékra növelné 2020-ig. A növekedésükre egyébként nem lehet panasz, tavaly 8 százalékkal bővült az általuk nyújtott hitelek mennyisége. Az OTP Bank a mezőgazdaság alágazataiból a szántóföldi növénytermesztés finanszírozását preferálja, ám jelentős arányú a sertéstenyésztés finanszírozása is. Az agrárfinanszírozásból 80 százalékkal részesedik a mezőgazdaság és 20 százalékkal az élelmiszeripar, utóbbi arányát a pénzintézet szeretné növelni.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült el!
